Mi történik velem, megtegyem vagy ne?

HA gondolod írhatsz nekem, meghallgatlak és megpróbálhatok segíteni...(pszichológus-hallgató vagyok)

persze nem ígérek semmit, de néha talán elég egy kedves szó

És attól hogy érzed magad, ha most biztatni kezdelek? :)

Csak bátran, hajrá! Meg fogsz sértődni, hogy hogy merészellek erre biztatni, holott a normál emberi reakció a sajnálat és az együttérzés lenne? Minden bizonnyal...

Az ÉN véleményemre fogsz hallgatni, vagy vársz még?

Persze, hogy vársz. Addig is élsz.

Még mindig nem, olvasod a hozzászólásokat.

ég mindig nem.

Elment a kedved?

Inkább sétálj egyet, igyál meg egy üveg sört, és aludj el. Több értelme van, hidd el.

Mondj nem-et arra, amit már tehernek érzel.

Ha úgy érzed kihasználnak, tégy ellene!

Tudod milyen sokan szeretnének még élni? Bármit megtennének, csak még élhessenek.

Volt férjem, aki két gyermekem apja, múlt hónapban halt meg.

Neki sem volt könnyű, elveszett engem, elvesztette a gyerekeit, akiket mindennél jobba szeretett. Mielőtt meghalt, elvittem a gyerekeket, láthassák még egyszer egymást, utoljára. Tudod milyen volt? Ne tudd meg!

Aztán a temetés. Alig vártam, hogy vége legyen, mert azt hittem, a gyerekek rosszul lesznek, annyira sírtak, még a pap is odajött.

Te is ezt akarod?

Nem tudom, mit takar a család szó, feleség, gyerekek, szülők?

Biztos, hogy szeretnek! Ha magukra hagyod őket,a problémákkal, szerinted mit fognak rólad gondolni? Nem azt akarnád, hogy jó szívvel emlékezzenek rád?

Biztos nagyon sok gondod van, de hidd el, nem vagy egyedül. És az is biztos, hogy rengeteg embernek van sokkal több gondja is, még a tiednél nagyobbak is.

Gondolj bele, milyen lehet az árvíz károsultaknak. Vagy ott a legutóbbi katasztrófa. Az egész életük munkáját elmosta az iszap. Van, akinek a gyermekét, feleségét, férjét. Most komolyan! Lehet ennél rosszabb?

Nem írtad le a problémákat, így nehezebb segíteni, de hidd el, biztos van megoldás. Én elváltam két gyerekkel, alig tudtam fizetni az albérletet, két helyen dolgoztam, nappal és éjjel, sokszor csak zsemlét tudtam venni, mert abból három db olcsóbb volt, mint fél kg kenyér. Nem volt senki, aki segített volna, aki mellettem állt volna, de aki cseszegetett, az volt bőven. de nem adtam fel, lett új férjem , aki szeret minket, van hol laknunk, van mit ennünk, fizetjük a számlákat (általában), anyagilag elég gáz a helyzet, de majd lesz jobb is. Remélem.

Olyan sosem lesz, hogy nem lesz gondod.

De az élet azért szép. Nem?

Szia, én 33 éves anyuka vagyok. Most halt meg az édesanyám, a házasságom romokban hever, nincs pénzük és azt sem tudom, mi lesz velünk egy hét múlva.

De nincs időm kétségbeesni, mert van egy kisbabám, aki nekem mindennél többet jelent, és akinek szüksége van rám.

Neked van gyereked? A gyerekek sok erőt adnak.

Beszélgess a családoddal, mondd el nekik, mi bánt. Itt szűk szavúan fogalmazol. Beszélj szakemberrel, ha szükségét érzed.

Ne add be a kulcsot, fiatal vagy még.