Mit csináljak, hogy legyen bátorságom munkahelyet váltani? Erre a mostanira rámegy a kapcsolatom és az egészségem.

Kioktatás és hülyének nézés helyett egy jótanács:

Sajnos ma nem azt a világot éljük, hogy az ember olyan könnyedén váltogassa a munkahelyeit. Tehát valamelyest jogos az aggodalmad.

Ugyanakkor azt sem lehet elvárni, hogy csak azért, mert most ez van és mert most magyarisztánban vagyunk, azért valaki évtizedekig sínylődjön egy olyan helyen, ahol kikészül.

Én azt ajánlanám, hogy nagyon alaposan nézz körül, keress másik munkahelyet vagy fogj egy olyasmibe, amit mellékállású vállalkozóként tudsz csinálni és ha bejön, akkor ki lehet szállni. De tartalékaid ha nincsenek, akkor azért óvatosan az ugrabugrálással.

"Kioktatás és hülyének nézés helyett egy jótanács" - ez jó! Te meg minősítgetsz másokat, aztán megmondod a tutit (vagy válts, vagy ne...)

Azért tényleg jó volna tudni KÉRDEZŐ:

-van más munkalehetőség a közelben, esetleg éppen az tart vissza, hogy kicsi rá az esély?

A jelenlegi munkád miatt rámegy a családod. Ez nem jó.

De van mit ennetek.

Ha kilépsz, és nem lesz munkád, nem lesz pénzetek, még több vita lesz, és rámegy a családod.

Próbálj másik munkahelyet találni, tudom nem könnyű, de próbáld meg, és ha megvan, akkor lépj ki a jelenlegiből.

Vagy ha már nagyon rossz ott, beszélj a családdal, ők mit mondanak. Mond meg, te nem akarod őket elveszíteni, de ha nem lesz munkád, az sokkal rosszabb lesz, mint most.

Beszélj velük.

Én viszont bátorítalak. Voltam hasonló helyzetben, olyan kollégáim voltak, akik egytől-egyig ilyen kiskirálynak hitték magukat és olyan szintem eldurvult a cégnél a helyzet irányomba, hogy a végén körbeálltak és leköpdöstek, meg mindig meg mondták, hogy én milyen szar vagyok a munkában stb.. hozzátenném burkolatrendszereket tervezek és nagy beruházásokat csinálok, a vevők szerettek és talán azért is utáltak, mert mindig hozzám jöttek vissza és volt, aki kifejezetten engem kért, hogy a többiekkel ne kelljen beszélnie.

A végén már gyomorfekéj közelében voltam a kollégáktól és egyszer úgy döntöttem, nem ér ez nekem annyit, hogy rámenjen az életem és az egészségem és még aznap mindenkinek beolvastam és leléptem.Persze ezt csak úgy lehet megtenni, ha van másik munkahely kilátásban.

A másik példa a férjem, aki egy cég igazgatója és van, hogy reggel 6-tól este 10 -ig bent van.

Csak az utóbbi fél évben jött rá arra, hogy nem ér az egész ennyit, hogy tönkremenjen és azóta csinálja azt,hogy amikor vége a munkaidőnek, hazajön.

Én is változtatásra buzdítalak. Persze úgy érdemes keresgélni új munkahely után, hogy addig tartod a régit.

De. Nem lehetne a jelenleginél javítani a helyzeten? Mi a bajod vele? Miért érzed úgy, hogy rámegy a családod?