Hogyan mondanátok meg finoman hogy ez titeket, mint anyákat zavar?
3 hónapos kisfiam van, anyukámék teljesen jól vizűszonyulnak hozzánk, imádunk is velük lenni, a baba is szereti őket, elfogadják a nevelési elgondolásaimat, mindent amit teszek, nem szólnak bele semmibe csak ha kérdezek. Én úgy gondolom ez a normális.
Azonban férjam szülei sajnos számomra sokszor elviselhetetlenek, egyrészt mert szinte mindent kritizálnak (főleg apukája), hogy pl. milyen butaság az igény szerinti szoptatás, meg hogy mi az hogy kezet kell mosni mindenképpen, meg miért veszem el tőle a síró gyereket holott ő akarja megnyugtatni?
Anyósom nem mond ilyenek, viszont ő a kérdezéem nélkül kiveszi a kezemből a babát, átpelenkázza, öltözteti, stb....nekem rosszul esik mert úgy érzem hogy nálunk is ő van otthon, mármint az "idősebb jogán" ő akar MINDENT csinálni a gyerekkel ha itt vannak, egy szó nélkül!
Nem vagyok egy hirtelen haragú, alapvetően csendes vagyok és nem tudom hogyan mondhatnám meg nekik a véleményem finoman. Bocsánat ha valaki szerint buta kérdés..
köszönöm a válaszokat!
válasza:Lényeg, hogy barátságos kezdj el velük beszélni, mondjad, hogy a jó viszony megtartása végett, vagy hasonló. Ne érezzék támadásnak, maradj higgadt.
Mondd el, hogy az a TE gyereked, ők is átélték már ezt, nagyon aranyosak, hogy segíteni akarnak, de te szereted kitapasztalni ezeket a dolgokat. Eltelt már vagy 30 év, mióta "ők" szültek, sok minden másképp van, teljesen már generáció vagytok, sok minden másképp működik, gyereknevelés terén is.
Hát meg ilyen dolgok, lényeg, hogy kedves maradj végig, hogy nem akarod őket bántani. :)
Hidd el a család az első, nem érdemes ilyenen összeveszni.
válasza:az a baj, hogy sok kezdő anyuka (ahogy látom, köztük te is) azt hiszi, hogy CSAK az övé a gyerek, csak ő pelenkázhatja át, csak ő nyugtathatja meg, és nem látja át, hogy a gyereknek is jobb, ha minél több szerető ember veszi körül, minél több benyomás éri. és a család/rokonság többi tagja is örül a kis jövevénynek, és nagyon-nagyon szeretik, érthető hogy ők is szeretnének "babázni".
lazíts egy kicsit.
Köszönöm a válaszokat.
Nekem nem az a bajom hogy csak én, hiszen anyukámék, tesóm, barátnőim is pelizhatnak, öltöztethetnek, sőt nagyokat szoktunk nevetni ( a babóca is mosolyog közben :)) amikor pl. finnyás, abszolút tapasztalatlan húgom pelenkáz egy nagyobb csomagot :) Szóval a lazasággal nincs baj és a baba is sokat van másnál, csak épp akkor ha megkérdezik, odaadom, nem pedig kiveszika kezemből kifejezett kérésem ellenére, erőszakkal (volt rá példa :( )
Nekem konkrétan az a problémám, hogy úgy csinál mintha nálunk is ő lenne itthon, gondol egyet és elveszi a kezemből a babát és elviszi, egy szó nélkül, stb. stb. Olyan érzésem van mintha úgy gondolná mivel őa tapasztaltabb, nekem csend a nevem és ez nagyon bántó, pláne egy kezdő anyukának.
És én elsősorban magunknak szültem a babát, és csak másodsorban bárki másnak, de nem hiszem hogy ezzel egyedül lennék.
válasza:Köszönöm neked is a választ, átgondolom mindet és megpróbálok nem bántóan szólni a dolgokért.
Én is így gondolom, amíg ennyire pici és sír, szerintem kifejezetten ronda dolog elszedni az anyukája kezéből. De ezt a baba is megerősítette, szegény ahogy kivették a kezemből még jobban sírt a végén már vörös és ozzadt volt a feje :((( Ahogy végre visszakaptam, megnyugodott. Ilyenkor úgy sajnálom :(((
Az érthető ha a családtagok babázni akarnak, de ezt nem szeretem ha a baba érdeke ellenében teszik, nem tetszik ha fontosann hogy babázzanak mint az hogy a babának mi a jó.
PL. múltkor vittem volna szoptatni a síró babócát, apósom elém állt és kiszedte a kezemből ( a szó szoros értelmében ) azzal a mondattal hogy "hadd ringassam még kicsit"). Szegénykémnek csorogtak a könnyei úgy sírt, de őt nem zavarta, csak rázta, rázta...aztán végül férjem elvette tőle és visszaadta nekem.
Egyszerűen leblokkolok ha ellenük kell szegülnöm :(
válasza: válasza:ha beszólogat, hogy mikor szoptatsz kérdezd meg hogy őt hogy szoptatta a saját anyja, attól ilyen elviselhetetlen?
hadd pelenkázzanak, etessenek stb végülis anyós már egyszer felnevelt valakit tehát van gyakorlata babázásban..csak örül egyszerűen...
régenbben én is ilyen voltam hogy idegesített, ha valaki máshogy csinált dolgokat, mint én, mert hogy miért nem úgy csinálja, ahogy szoktam csak úgy jó... amióta elengedtem ezt a görcsöt és nem érdekel, azóta nem idegeskedem ilyeneken.
néha "beszólogatok", ha dühítenek, de ha valaki jó szándékkal közelít és segít, akkor természetesen nem. hadd pelenkázza és gügyögjön neki addig is ledőlhetsz egy kicsit vagy más dolgokra figyelhetsz, ármi, amit akkor nem tudnál megtenni amikor egyedül vagy a babával.
nyilván nem lesz lelki sérült ha nem érzi anyuci illatát meg a bőrét pelusozáskor :P viszont szocializálódik, ilyen apróságokkal hogy nem mindig ugyanúgy történnek a baba körül a dolgok (az alap rendszer ami a békéhez kell gondolom megvan), hozzájárul hogy ne egy idegi-autista típus legyen később aki majd szétdobálja a terítéket mert nem balra tetted a kanalat és nem a tányér jobb oldalán van a répapüré :))
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!