Jogosan vagyok mérges vagy túlreagálom?

Hosszú lesz, de hátha vki elolvassa:

Pár hete lefoglalt a család egy hétvégi kiruccanást országon belül, 1.5 órányira a városunktól.P-Szo-V.

Sajnos nekem az indulás napjára munka jött közbe, délutántól estig. Szóltam a férjemnek, aki közölte, hogy ő nem szeretne csak szombaton indulni. Mondtam neki, h menjen a többiekkel akkor. Majd utánuk megyek busszal másnap.

Először kicsit rosszul esett, azt hittem együtt jön velem, de aztán rájöttem baromság, miért üljön itthon csak azért mert nekem dolgom van. Mondtam,h menjen, bulizzanak pénteken, én megyek szombaton.

Ez nem volt jó anyóséknak, ragaszgodtak ahhoz, hogy pénteken késő este 11 körül visszajön valaki értem. Én mondtam, h köszönöm, de nekem ez kényelmetlen, este 11kor munka után haza szeretnék jönni, letusolni és aludni, nem pedig másfél óráig autózni még. Nekem kényelmesebb szombat reggel buszra pattanni és utánuk menni.

Ebből ment a huza vona 1 napig, erőltették, h szombat reggel már ott keljek...

Aztán a munkám le lett mondva és átrakták vasárnapra. Nah mondom szuper, össze vissza csavar, de legalább a hazaindulás napján kell mennem, így tudok velük indulni. Szóltam is egyből nekik (írtam egy Messenger üzit, hogy mi a helyzet) és nem reagáltak rá. Férjemtől tudom, h zavarja őket ez a sok változás.

Nah most ezen én teljesen kiakadtam és azt mondtam, h nem megyek sehova. Felháborított, hogy ennyire nem lehet megérteni , h az én munkám nem hétfőtől péntekig tart 8-4ig, és mint az óvodások, 60 éves felnőtt emberek megsertodnek azon, hogy egy másik embernek dolga van.

Anyósom egyébként sem érti meg, milyen munka az, ahol nem az irodában ülsz 40 évig napi 8 órát... Állandóan ezzel basztat, h miért nem nézek "rendes" munkát. Fogalma sincs egy vállalkozói vagy freelancer munkáról... csak azt látja hogy "össze - vissza" dolgozom és ez őt zavarja.

És ezen mostmár felháborodtam, h állandóan szapulják a munkámat meg direkt nem reagálnak...

Én vagyok a hülye vagy rosszul látom és nem kéne ügyet csinálni ebből? Jelenleg ott tartok, h nem megyek sehova...