Miért nem akarnak segíteni?
Nő vagyok, nemrég pont 18. A párom 23 éves és dolgozik. Teherbe estem, persze megtartjuk a babát, hogy, úgy alakult.
Párommal átbeszéltük, és együtt neveljük a gyereket e-módon, hogy hozzájuk költözöm de párom szülei ellene vannak és nem akarják, hogy oda menjek. Annak ellenére, hogy a költségekbe a támogatásokból adnék + barátom is dolgozik. Az unokájukért így sem akarnak ennyit tenni pedig nagy a házuk elég nagy elférnénk, és családban nőhessen fel. Nekünk kicsi a lakás, fél szobában lehetetlen lakni hárman. Hozzánk nem mehetünk...
Ilyen kőszívűek hogyan lehetnek hamarosan rokonok?
Esetleg engedékenyebbek/elnézőbbek lesznek ha tényleg megszülöm az unokájukat??
21, az unokatestvérem a családja támogatásával 16 évesen szült. Aztán befejezte a gimnáziumot estin, szakmát szerzett, majd diplomát. Ma már saját lakásuk van, három gyerek, stabil munkahely. Nem tette tönkre senki életét.
Nekem nagyon durva azt látni, hogy mindenki elutasítaná a gyerekét. Bár kérdés, mennyire ez a valóság, meg mennyi a nagypofájú, lódítö gyakoris...
Magadnak szulsz gyereket elsosorban, a ti feladatotok gondoskodni rola, nem a szuleiteknek.
Ha felnottesdit akartok jatszani pucer seggre, mert gondolom, hogy semmitek nincs (ilyen fiatalon miert is lenne), akkor oldjatok meg.
Menjetek alberletbe. Ja, hogy az draga? Hat igen, es az meg semmmi a gyerekneveleshez kepest! Az is draga.
De nem hinnem, hogy olyan alkalmas ez az ido a gyerekvallalasra.
Barátnőmék hasonló helyzetben voltak:
A fia párja 18 évesen terhes lett. A lány szüleihez nem mehettek (kicsi a lakás, kisebb testvérek, stb, stb) A babát persze megtartják, ha már úgy alakult. A barátnőm befogadta a lányt is (a fia még otthon lakott)
Persze a gyes szinte semmire nem volt elég, jóval többet kellett költeni a gyerekre. Ha a srác nem dolgozott pluszban is, nem volt elég pénzük, a költségekbe nem szálltak be. Ha a srác plusz munkát vállalt, nem volt elég idejük egymásra.
Még óvodás volt a gyerek amikor szétmentek.
És itt jön a leg elképesztőbb rész:
A fia is és a menye is a barátnőmet okolta, hogy így alakult az életük, mert ha nem engedi meg, hogy ott lakjanak, akkor nem vette volna el a gyereknevelés az idejüket és a pénzüket. A lány továbbtanulhatott volna, vagy dolgozhatott volna gyerekvállalás előtt. Így meg fiatalon "belekényszerültek" a gyereknevelésbe, nem volt idejük "élni"
Utolsó!
Nem mondta a barátnőd, hogy tévedés: ők vállalták a gyereket, és ha elmennek albérletbe, még nehezebb lett volna? Eszem megáll, mennyi hülye van. Felnőttek, tudnak önálló döntést hozni.
Igen nagy felelőtlenség 18 évesen úgy gyereket vállalni, hogy semmi egzisztenciátok nincs, az pedig meglehetősen gyerekes és gátlástalan gondolkodás részedről, hogy más nyakába szeretnéd varrni a felelősséget. Nem a barátod szüleinek a feladata megoldani a lakhatásotokat és az teljesen jogos érzés részükről, hogy nem örülnek. Én is ki lettem volna borulva szülőként, ha a fiam beállított volna 23 évesen egy 18 éves terhes lánnyal, hogy innentől nálunk szeretnének lakni és "szívesen" beszállna a lány a 26E Ft GYES-sel, meg a 12E Ft-os CSP-vel a költségekbe.
Kérdező, van fogalmad arról, hogy 3 főre mennyi lesz a megélhetési költségetek?
Kizárt, hogy odaengednék egy 18 éves terhes gyereket :D (ugyanis te max papíron vagy felnőtt).
Megmondanám a fiamnak, hogy oké, akkor most lehet albérletet nézni, és kezdjen új állás után is, mert innentől kezdve ő a családfenntartó.
Tudod te, mi a segítség ilyenkor? Venni néhány pelenkát, esetleg anyukának, amire szüksége van, vigyázni olykor a babára, etc, NEM az, hogy anyuci odaköltözik :D A lószrt.
Teherbe estél, oldd meg a gyereked ellátását az apukával közösen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!