Beleférne, ha egy rokon 1-2 hónapig nálatok lakna munka miatt? Én gondolom rosszul?

Rokonaink Hollandiában élnek, jönnek most haza látogatóba, anyukám szeretne velük beszélni, hogy esetleg jövő nyárra kimehetnék-e dolgozni ott valamit, tudna-e a pasi intézni ott a cégnél, ahol dolgozik, munkát nekem.

Mondtam, hogy ez így szép és jó, de ami pénzt keresnék, azt a szállás el is vinné, sőt... Ő meg erre mondta, hogy ja, hát úgy gondolta, hogy akkor náluk laknék abban az időben. Én mondtam erre, hogy felejtse el, meg se kérdezze, mert ez így nagyon ciki.

Távoli rokonok, papám testvérének a fia és a párja. Tehát kb. évente egyszer találkoztam vele/velük eddig, nincs rossz kapcsolat, de nem is beszélünk kéthetente, hogy kivel mi van. Ha éppen összefutunk a családi karácsonyozáson, váltunk pár szót, de ennyi.

Fiatalabb pár, nyilván nekik sem az az álmuk, hogy 2 hónapig a kanapéjukon éljek, lábujjhegyen járkáljanak ők is, én is, alkalmazkodjunk egymáshoz.

Én Pesten élek, mikor ideköltöztem, akkor is volt pár embernek próbálkozása, hogy alszanak nálam. Például nagynénémék jöttek volna úgy, hogy jönnek állatkertezni a gyerekekkel, de hát ha a környéken járnak, itt aludnának péntek-szombat este, nekik is kényelmesebb, ha nem kell rohanni, meg én is tudok legalább az unokatesóimmal lenni. Mikor mondtam, hogy bocsi, nem gyerekkompatibilis a lakás, majd leszek velük, ha megyek haza, megsértődtek. Vagy mama is küldte volna hozzám valami barátnőjének az unokáját, hogy ő levelezőn tanul itt Pesten és havonta 1-2-szer itt alhatna-e, ha úgy van órája, hogy pénteken és szombaton is, hogy ne vonatozzon? Mondtam, hogy nem, de tudok jó airbnb-ket, amiket kivehet, akkor én voltam az irigy.

3 éve egyedül élek, ha hazamegyek a szüleimhez két hónapban egyszer hétvégén, nekem már az is sok másokból. Van egy megszokott ritmusom, ami mások számára idegesítő lehet, ugyanez fordítva is igaz, én is nehezen viselem, hogy anyám már hajnal 5-kor főzi szombaton is a kávét, az apám minden fogmosásnál úgy köhög percekig, mintha éppen megfulladna stb.

Meg na, azért fiatal lány vagyok, hozzászoktam a függetlenséghez, hogy egyedül vagyok, hogy akkor csinálom a dolgaimat, amikor kedvem van hozzájuk. És én sem örülnék, ha fordított helyzetben ők kérdeznék meg, hogy lakhatnának-e az én nappalimban nyáron. Szerintem itt két opció lehetséges:

-Igent mondanak, de rossz szájízzel teszik, "ne bántsuk meg a rokonokat" alapon. De ebből meg később lenne bonyodalom, mikor már ott vagyok.

-Nemet mondanak, azon meg anyukám és a nagyszüleim sértődnek meg.

Anyukám szerint én rosszul gondolom, teljesen normálisak és még örülnének is nekem... Hát, nem tudom, szerintem ez a külföldön élők legnagyobb félelme inkább, hogy mikor találják meg őket a rokonok, ingyen szállodának nézve.