Szerintetek igaz az, hogy mindenki visszakapja az élettől azt, amit mással tett?

Én visszakaptam pedig 1000x megbántam és nem is akartam rosszat :(:(

17/F

Van egy lány az osztályban aki irigy rám, mert olyan egyetemre járok emellett a suli mellett, ahova őt nem vették fel, ezért még néhány lányt ellenem uszított és olyan dolgokat terjesztettek rólam amik nem is igazak, tehát megpróbálták pokollá tenni az életem. Ez kb két éve kezdődött, de közben ezek a lányok megismertek, beszélgettek velem és megtudták milyen vagyok valójában. Megkedveltek. Most ott tartunk, hogy az a lány aki ennyire utál jelenleg tök egyedül van mert senki nem akar vele barátkozni, mert rájöttek, hogy sz*rkeverő és a saját "barátait" is hátba döfi ha úgy tartja kedve. Igen, szimplán unaloműzésből is. Szerintem megérdemli.

Csak az egész történetben az a legnagyobb szégyen, hogy felnőttek vagyunk, 20 évesek, de ez a lány még egy óvodás értelmi szintjét sem éri el...

Szerintem igaz, én pl. mindig azt tartom szem előtt, hogy:

"mindenki azt kapja, amit megérdemel"

Ez egy szép gondolat, de csak arra van, hogy megnyugtassa az embereket, és elrententse őket a rossz cselekedetektől. De ez nem így van. Ha így lenne, senki nem csinálna rosszat, a rosszaknak meg olyan rossz lenne, hogy szinte csak a jók "uralnák a világot".

Nézd meg a példákat, amiket az emberek felhoznak. "Anyám, anyósom, húgom, bátyám." Egy ember, családon belül. Ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Persze, hogy igaz.

Pont jó példa erre a kolléganőd - ha mindenkivel ilyen, akkor nem sok barátja lehet, és nem is nagyon kedvelhetik. Márpedig kevés szarabb dolog van, mintha utálnak :)

Szerintem igaz, példát is tudok rá mondani.

Elsős gimnazista voltam, 14 éves. Egyik nap iskola után az egyik osztálytársnőmmel beszélgettünk és már nem is emlékszem honnan bukkant elő a téma, de megkérdeztük egymástól, mikor pisiltünk be utoljára.

Én elmondtam hogy otthon, kis óvodás koromban, ő pedig elmesélte, hogy egy évvel korábban; felébredt az éjszaka közepén arra, hogy borzasztóan kell pisilnie, kirohant, de a fürdő foglalt volt és verte az ajtót, annyira kellett neki; mire pedig kinyílt az ajtó, már mindegy volt.

Személy szerint ezt elképesztően kínosnak találtam; nem megsajnáltam az osztálytársnőmet, csak belegondoltam, hogy eléggé gáz 8. osztályos létére valakinek bepisilnie. Ebbél kiindulva pedig elképedve osztottam meg történetét az iskolán kívüli barátnőimmel, hangsúlyozva a véleményemet.

Rá pár héttel az ötödik óra előtti szünetben nagyon sok vizet megittam. Nagyon szomjas voltam, így egy fél literes üveg háromnegyedét fogyasztottam el.

Becsöngettek és lejött a tanár, aki rögtön azzal kezdte, miután kiosztotta a feladatokat, hogy el kell mennie, mi végezzük a dolgunkat, majd jön.

10 perc telt el az órából, amikor nem csak azt kezdtem el érezni, hogy a sok folyadék nagyon kikívánkozik belőlem, de arra is rádöbbentem, aznap nem is mentem mosdóba.

Eleinte figyelmen kívül tudtam hagyni, de ahogy telt az idő, egyre jobban kellett, rövid időn belül pedig rá kellett jönnöm, nem fogom kibírni óra végéig. A gond csak az volt, hogy a tanár nem ért vissza és egy eléggé hirtelen haragú nőről beszéltünk; az ő órájáról nem lehetett engedély nélkül kimenni és sok mást sem lehetett megtenni; ha ellenszegültél, a következő tanórán a porig alázott.

Borzalmas volt, a tanár 40-ig vissza se jött és még kicsengetésig ott kellett maradni (a fent leírt okokból nem mertem már utolsó 5 percben szólni neki).

Megszólalt a csengő és a táskámat felkapva siettem ki. Levegő után kapkodva értem be az üres mosdóba és beficánkoltam a legközelebbi mellékhelyiségbe.

Már csak a nadrágomat kellett letolnom és pisilhettem... Remegő kézzel nyúltam a gombhoz... És nem ment át a lukon. A negyedéig eljutottam majd megcsúszott az ujjam alatt és visszapattan.

( A nadrágot amúgy előző nap kaptam és úgy tetszett, hogy másnap felvettem. A gombot tuszkolnom kellett, hogy begomboljam de sikerült. )

Teljesen megrémültem; nagyon kellett pisilnem, de nem tudtam kigombolni a nadrágom.

És Újra megpróbáltam kigombolni - és újra... és kétségbeesetten próbáltam, miközben a hólyagom nem bírta tovább és amíg én idegesen próbáltam megszabadulni a nadrágomtól, minden erőmmel azon voltam, hogy elállítsam a csorgást, de sikertelenül.

És végül ott álltam 14 évesen a saját vizeletemben tocsogva az iskola wc fülkéjében, csak mert nem tudtam kigombolni a nadrágomat.

Otthon nagyon meg lettem érte szídva, hogy minek veszek fel egy nadrágot, amit nem tudok kigombolni, a testvéreim lebénáztak engem és tényleg annyira abszurd volt, hogy már ott voltam, a wc-n de mégis bepisiltem, mert ügyetlen voltam. Pár évig utáltam erre gondolni, de idővel valahogy elfogadtam, hogy ez megtörtént.

Tehát az osztálytársnőmet, aki 8. osztályosként bepisilt kiröhögtem a háta mögött, hogy mennyire ciki... Erre én egy még cikibb indok miatt bepisiltem.

Szerintem a sors visszaadta nekem.