Miért nem tetszik anyámnak, hogy nem szállok bele a sajnáljuk közösen a sógornőmet műsorba?

Elsőáldozó lesz a tesómék lánya. Az egy dolog, hogy családi nyomásra utolsó percben hívtak meg. Az megint egy dolog, hogy szerda este tudtam meg, hogy ajándék is kell. Sajnos anyagilag nem állok túl jól, egyedül nevelem a fiamat. Nem baj, megoldottam, sikerült. Erre most jön a nagy műsorszám, hogy szegény sógornőm ma is dolgozik, utána megy templomot díszíteni. És én nem is tudom, ez milyen nagy dolog, mert munka után kell szegénynek menni. És szegény így, szegény úgy. Én meg mondtam, miért nem vett ki szabit, minden hülyeségre ki tud venni, erre meg nem. Na itt minden voltam, csak rendes ember nem, el sem tudom képzelni, ez milyen fárasztó neki. A kaját rendeli, a 4 féle sütit anyámmal sütteti, ergo a vendégvárásra semmit nem csinál. Aztán mondtam, hogy külön kocsival megyek, mert nem fogok ott délutánozni, mivel jön haza a fiam az apjától, van egy csomó házi, meg hát nekem is anyák napja lesz. Itt be is sértődött anyám. De tesómékat mindig nagyon sajnálja, mert jaj de sokat kell dolgozni. Engem nem sajnált, mikor munka, kisgyerek, lusta semmittevő férj mellett eljártam egyetemre. Most sem sajnál, hogy mindenre egyedül vagyok. Nem sajnált múlt hét végén sem, mikor dolgoznom kellett. Engem lecsesz, ha karácsonykor nem megyek, az tök normális, hogy tesómék egy telefonnal letudják. Mert szegény sógornőm fáradt. Mitől lehet jobb ő, mint én, a saját lánya? Mert sakkban tartja az unokákkal, hogy ha nem úgy csinálja a dolgokat, akkor nem láthatja őket?