Mit tegyek? Én nem akarok költözni, ő viszont hallani se akar arról, hogy maradjunk.

Csak azért akar költözni, mert az a város szebb? ha csak ezt tudja felhozni indoknak, akkor én nem engednék. mikor mi összeházasodtunk, a férjem költözött az én városomba, az én lakásomba. eleinte voltak utalásai, hogy el kellene költöznünk az ő városába, de leszereltem. itt a minkahelyem, a családom, ha segítség kell, van kihez fordulnom, közel az óvoda, iskola, könnyen elérhető minden. szerintem ne engedj belőle.

Szia! Én a saját példámat tudom megosztani veled. 14 éves koromig a XXII. kerületben laktunk, tősgyökeres budapestinek vallom magam. Utána elköltöztem a szüleimmel vidékre, amit rettenetesen utáltam. 17 évesen odaköltöztem az akkori páromhoz budapestre, a város legtávolabbi végébe, egy számomra teljesen ismeretlen kerületbe, ahol azelőtt sose jártam. És tudod mit éreztem? Hogy ez az én helyem és soha, de soha többet nem akarok budapesten kívülre költözni. Utána egyszer elköltöztünk, de abban a kerületben maradtunk. Nekem mindegy volt. Imádtam lakni ott is. Aztán úgy hozta a sors évek eltelteltével, hogy megismerkedtem valaki mással, akihez odaköltöztem- a városon kívülre... Nincs messze budapest és mégis. Lassan 2 éve, hogy itt lakom és azt érzem , hogy egyszer innen elköltözöm. Ha nem a párommal, akkor egyedül, mert nem bírom az itteni vacak boltokat megszokni, hogy irtózatos dugó van reggelente budapest felé, pedig igazából itt van egy köpésre és nem szeretem az itteni embereket. Én a párom miatt otthagytam a szeretett kis kerületemet, ahol mégis csak közelebb voltak a barátaim. Nem laktam akkor se hű de közel hozzájuk, de nem is ilyen messze. Úgy terveztem, hogy ott, vagy legalábbis arra fele élem le az életemet. Már nem ragaszkodom ehhez. Jó nekem a budai oldal is, végülis ezalatt a majd' 2 év alatt megismertem ezeket a kerületeket is. Cak NE ITT KELLJEN ÉLNEM, NE BUDAPESTEN KÍVÜL!!!! Hozzátenném: abban a házban élünk, amelyben a párom az EGÉSZ életét töltötte. És tudod mit? Képtelen vagyok megérteni! Hogy ragaszkodhat valaki ennyire valamihez? Hogy lehet valaki ennyire rugalmatlan? Nekem nem kell, hogy a barátnőim a szomszédban lakjanak, majdhogy nem mindegy, melyik kerület, sőt ott tartok, hogy már a panel házakat is vonzónak találom. Hogy ezen a 2 milliós városon belül hol lakom, már majdnem teljesen mindegy. (azért majdnem, mert vannak kerületek, ahova azért senki nem költözne, ha nem muszály, talán érted mire gondolok...) Arról nem beszélve, hogy azt gondolom egy kapcsolat egészséges működéséhez kell az új helyszín. Kell az új lakás (ami lehet akár albérlet is) ahova közösen cuccoltok be és közösen rendezitek be. És elég igazságtalanság azzal érvelni, hogy "mert én itt nőttem fel", amikor szegény szerencsétlen másik kénytelen 30-40 kilométereket utazni, hogy találkozzon bármelyik barátnőjével is és szintén rengeteget utazik, hogy bejárjon dolgozni. Ezt mondjuk magamra értem. Azt gondolom, ha felnőtt fejjel kötözöl valahova, amit úgy isten igazából megszeretsz és onnan költözöl valahova, cak mert "muszály". Nos az nagyon szar. Viszont az a világ legtermészetesebb dolga, hogy gyerekkorod helyszínéről elköltözöl. A legtöbb barátnőm is valahonnan messziről, vidékről származik, most mindannyian budapesten élnek ők is. Egyébként engem az első költözés 14 évsen hihetetlenül megviselt. Nyilván mert vidékre mentünk. Meg mert egyébként egyáltalán nem vagyok az a költözködő típus. Számomra az lett volna az ideális, hogy élem a gyerekkoromat valahol, aztán felnőtt fejjel elköltözöm valahova máshova, és ott élem le a hátra lévő életemet. De tudod mit? Most már a legkevésbé se viselne me, ha újra cuccolnom kéne. Akkor se, ha megint egy számomra ismeretlen kerületbe. Kifejezetten élvezem, hogy a költözéseimnek köszönhetően eléggé ismerem már budapest legkülönbözőbb részeit és pont ennek köszönhetően valahogy az egész városban azt érzem: otthon vagyok. Én azt tudom neked tanácsolni, hogy ne ragaszkodj minden áron a szülővárosodhoz. Hacsak nem budapestről van szó, mert akkor ne engedj!!!!!:D És persze megint más tészta, ha a férjed egy olyan városba akar költözni, ami nagyon-nagyon messze van tőletek, mondjuk az ország másik végében. Akkor értem, hogy ódzkodsz.

Mi lett veled kedves kérdező ? Nagyon hasonló helyzetben vagyok :(

Én is nagyon hasonló cipőben járok, annyi különbséggel, hogy nekem 200 km-re kellene leköltöznöm és már a gondolat is ijesztő :-(