Egyik családtagomat sem kedvelem. Van más is így?
De tényleg, egyiket sem. Se a szüleimet, se a tesómat, se a nagymamámat. Mind tettek is érte mondjuk, hogy ne akarjak nagyon "barátkozni" velük. De valami szeretet csak van, merthogy család vagyunk, de ha nem lennénk, én egyikkel sem beszélnék.
Van más is így?
Nálam is így van.
Anyai és apai oldalról is kattos a csalás sajnos. Anyai oldalról mártírkodás, depresszió, függőségek, bántalmazás van jelen, apai oldalról öngyilkosság, kamu betegségek (kb mindenki szívbeteg, csak senkinek nincs róla papírja).
Én hiába akarok barátkozni, közeledni az unokatestvéreimhez, ha azok a tulajdonsagok köszönnek vissza benne, amit a mártír nárcisztikus, empátia és szeretet nélküli nagyanyámban rühelltem.
Nálunk is, szerintem nincs olyan a családban, aki normális lenne. Itt is vannak ezek a kitalált betegségek, játszák a hülyét, csak azért, hogy figyeljek rájuk.
Anyám nárcisztikus, azt hiszi, hogy csak körülötte forog a világ, fél éve összevesztem vele nagyon, azóta nem is beszéltünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!