Miért nem fogadja el anyu a barátnőimet? Minden barátnőmmel van valami baja

Ó, az enyém is így volt és így van ezzel, pedig én már nem 12 éves vagyok! :) Talán a Te esetedben gondolom, még nem az az ok, hogy a barátnőiddel bulizni jársz :)

Inkább azért lehet, hogy Anyukád nem fogadja el a barátnőidet, mert fél, hogy őket jobban fogod szeretni, mint őt. Holott ez hülyeség, mert a szülő és a barát(nő) 2 külön kategória, nem lehet összehasonlítani, az embernek mindkettőre szüksége van.

További ok lehet még, hogy attól tart, a barátnőid "belevisznek a hülyeségbe", elvonják a figyelmedet a tanulásról, rosszat tanulsz tőlük, stb.

Jó megoldás lehet, ha meghívod a barátnőidet hozzátok, Anyukád megismeri őket és látja, hogy rendesek. Ha lehet a barátnőid anyukáit is ha megismeri, még jobban megnyugszik remélhetőleg.

De nem bíztatlak azzal hogy a probléma teljesen meg fog szűnni.

Még nehezebb helyzetben vagy, ha Anyukádnak már nincsenek barátnői. Sokan gondolják úgy, hogy az eféle "léhaságokra" csak fiatalon van az embrnek ideje, később már nem illik, nem összeegyeztethető a családdal, és ha férjhez megy, gyereke lesz, elhanyagolja a baráti kapcsolatait. Ez szerintem helytelen. Ezek után akár (tudat alatt) irigykedhet is a gyerekére, hogy neki még vannak barátai.

Szia!

Próbálj rákérdezni anyukádnál, miért nem tolerálja a barátnődet. Lehet, hogy csak nem szimpatikus neki, kettő lány után még ne vond le, hogy "anyám senkit nem fogad el". Gondolom Te sem szeretsz minden környezetedben lévő embert.:)

A másik: ha nem pusztán erről van szó, hanem Édesanyádnak konkrét okai vannak, amiért nem kedveli a barátnődet, pl cigizik, rossz társaságban van,stb, akkor érdemes elgondolkoznod az ő álláspontján. Nekem kb 10 évesen volt egy barátnőm, akit anyukám nem kedvelt, végül el is tiltott tőle. Később ez a lány, ugyanúgy, mint a nővére, 17 évesen terhes lett, férhez ment, én főiskolát végeztem, több szakmám van. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az egykori barátnőm rossz ember!Csak az a lényeg, hogy Édesanyám más életpályát képzelt el nekem, és így utólag neki volt igaza, hogy figyelt rám és a számomra helyes útra terelt.

Megint harmadik!

Azt is olvastam, gondolom akkor 14 és 19 éves korod között nem tizeniksz éves voltál...a kérdező 12, de mindegy. Szóval sem ekkor, sem 14 éves korod előtt nem tettél semmit azért, hogy mondjuk jó fejnek tűnj valaki előtt? akkor gratulálok.

Kedves kérdező!

Beszélj anyukáddal, baj nem lesz belőle. Nem azt mondom, hogy ő mondja meg, kivel barátkozz, csak hallgasd meg az ő véleményét is.

Nem, tényleg nem tettem olyat. Saját stílusom van, én még a divatot se szoktam követni, hanem ami jól áll, felőlem lehet babarózsaszín a legújabb divat, nekem nem áll jól, akkor se venném fel, ha fizetnének érte. Sokáig nem voltak barátaim, mert tanárgyerekként nőttem fel (egyik évfolyamtársam a szemembe mondta, hogy utálja a tanárgyerekeket, pedig velem se kivételeztek, nekem is volt rossz jegyem), fogszabályzóm volt (megszenvedtem vele), több volt a pattanás az arcomon, mint a tiszta bőrfelület, és szemüvegem is lett, gúnyoltak sokat, és persze hiányzott, hogy legyenek barátaim, de olyat akkor se tettem volna, amit nem akarok, csak azért, hogy menő csajnak tűnjek. 13-14 éves korom körül kerültem be mostani baráti körömbe, és ők egyből elfogadtak fogszabályzóval, pattanásokkal, mindennel együtt, nem volt kérdés, hogy közéjük tartozom, sokfélék vagyunk, és mindenki egyéniség, nem majmolja senki a másikat.

Ha valakinek van egy csöpp esze, 12 évesen is el tudja dönteni, hogy neki valami jó-e vagy nem, kipróbál-e valamit vagy nem. Nem másért, önmagáért. Ma is vannak értelmes tinik, ismerek ilyeneket, és vannak olyanok is, akik másokat majmolnak, ugyanígy felnőttek között is vannak, akik wc-re se mennek egyedül.

Ha gyerekem lesz, igyekszem tudatos embernek nevelni, és ha esetleg mégis problémám lesz egy vagy több barátjával, azt értelmesen fogom vele megbeszélni, hogy ne azt érezze, hogy vele vagyok ellenséges. Csak ne az legyen, hogy emiatt megszökik vagy kimarad, mert az sokkal rosszabb, ha a szülő makacssága miatt a gyerek "csakazértis" megtesz valamit, amit a szülő megtilt.

Szia önálló egyéniség:)

Nézd, mielőtt átharapjuk egymás torkát: igen, vannak értelmes tinik, és vannak majmok. Én csak azt mondtam, vagyis akartam, hogy inkább mondja anyuka, hogy lányom, ez meg az a bajom a barátnőddel, mert még az is lehet, hogy valós alapja van. Nem a tiltásban hiszek, csak abban, hogy van olyan életkor, amikor a szüleink tapasztalata megsegíthet minket.Ha van rá lehetőség, miért kellene eldobni? Azt mondod, a 12 éves is el tudja dönteni, mi a jó neki, és mi nem. Én nem teljesen így gondolom, de oké, tud dönteni. Nem kell, hogy a szülő döntsön a gyerek helyett, de segíteni segíthet ebben a döntésben,nem?