Örüljek, hogy foglalkoznak a gyerekekkel, vagy szóljak, ha ez nem mindig tetszik?
Elég kényes kérdés...
Három gyerekünk van, a fiunk 5 éves, az ikerlányaink 3 évesek.
Unokatestvéremmel közel lakunk egymáshoz, nem is dolgozik, így viszonylag gyakran találkozunk. A lányokért odavan, mert milyen szépek, aranyosak, meg ugye ketten vannak és ez már sok embernél végképp kiüti a "cukiság-mérőt". A fiunkért nem rajong így, igazából sokszor úgy csinál, mintha itt sem lenne, nem vesz róla tudomást. Nem azt mondom, hogyha odamegy hozzá a gyerek, elküldi, de nem kérdezi semmiről, nem játszik vele magától. Ha mondja, hogy elviszik szívesen a gyerekeket valamerre a barátjával, biztos, hogy csak a két lányra érti ezt. Karácsonykor is a lányoknak hoztak babaházat kiegészítőkkel, társasjátékot, sminkeket, körömlakkokat. A fiunknak meg két színezőt és ceruzákat.
Pedig vele sincs gond, nem problémás gyerek, sőt, ha szabad ilyet mondani, sokkal jobb természete van, mint a két lánynak.
Férjem szerint túlreagálom, ennyi erővel az ő testvérével is lehetne beszélni, mert ő a három gyerekkel együtt semmi programot nem szervez házon kívül soha, de a fiunkat viszi horgászni, vadlesre, gokartozni, szóval ilyen fiúsabb programokra.
Mi sosem teszünk különbségeket a gyerekek között, mikor az ikrek megszülettek, akkor is kértem mindenkit, hogyha jönnek és hoznának ajándékokat, inkább a fiunknak hozzanak. Vagy ha valaki felajánlotta, hogy vigyáz rá, elviszi sétálni, játszóterezni, mondtam, hogy inkább az ikrekkel menjen akkor, úgyis alszanak a babakocsiban azonnal, én pedig addig is kettesben voltam a naggyal, játszottunk, meséztünk.
Ha én lennék ez az unokatestver, és nekem szóvá tenned ezt, én nem mennek át hozzátok többet az biztos.
Örülj neki hogy atmegy, foglalkozik a lányokkal, ajándékot ad mindenkinek és a fiadat sem pattintja le azért.
Az, hogy a gyerekek egyenlően legyenek szeretve, a ti feladatotok, nem az unokatestverede.
Max.említsd meg, hogy "Józsika nagyon szeretne veled is lenni néha"
Igen én értelek. De elgondolkodtató vajon ezt a gyerek is úgy éli, meg, hogy ő el van "hanyagolva"? Vagy a szülő gondolja úgy és a gyerekre vetíti ki?
Ott a szülői szeretet, a férj rokona viszi programozni. A világtól nem elvárható, hogy a gyerek körül forogjon.
Ami jön szeretet örülni kell neki, mert nem az van, hogy nem kapott semmi ajándékot, hanem az ajándékot kifogásolja amit kapott.
Az is lehet, hogy nem szeretne fütyis dolgokkal foglalkozni,
ahogy látom ilyen korban még segíteni kell vizelni nekik. Na, ezt én se csinálnám. Saját gyereknél igen, amúgy nem.
3 éves gyereknek smink meg körömlakk? MINEK?
Már itt érezni, hogy vagy nem normális a csaj, vagy kamu a kérdés.
Tud egyedül mosdóba menni a fiunk, meg ezt akkor is tapasztaltam már, ha csak nálunk van/vannak, nem csak ha külsős program van. Egyszerűen mintha észre sem venné.
Hogyhogy minek kell nekik smink? Játszani, nem az utcára, meg az óvodába visszük őket kipingálva. :)
Nem felnőtteknek való dolgokat kaptak, nyilván. A körömlakk pl. vízzel lejön, arra tökéletes, hogy itthonra, hétvégén vagy szünetben elfoglaljuk őket vele, vagy játékból ráfessenek az én körmeimre.
Neked gyerekként nem voltak saját sminkszereid, sminkecseteid? Én örülök neki, hogy inkább a sajátjukat nyúzzák, nem az én méregdrága dolgaim vannak tönkretéve. Ugyanúgy a babakonyhájukba is saját, kisebb edényeket, evőeszközöket kaptak, nem azzal játszanak, amikkel mi is főzünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!