Anya elcseszte az életem. Szóval nem volt választásom hogy melyik iskolába akarok menni. Kinek van igaza?

Mi a kérdés? Végül megoldódott minden, nem?

Különben is, 18 évesen még előtted van legalább 60 év. Hogy mondhatod, hogy elrontották az életed?? Milliószor helyrehozhatod:):):)

Egy vagy két év csak most tűnik soknak, később ez elveszti jelentőségét. Egyébként már ki is javítottad a bakit, hiszen 4-es az átlagod.

Emiatt ne neheztelj anyukádra, jót akart neked. De hát hibás döntéseket mindenki hoz, sajna.

Kívámon, hogy ez legyen életes legnagyobb gondja . . .

Amúgy 18 éves vagy, rajtad áll, hogy elcseszed az életed, vagy sem, ezt nem foghatod a szüleidre.

Tudom, hogy vannak nehéz iskolák, de ha az újban négyes átlagod van, akkor a másikban kis megeröltetéssel meg lett volna a kettes, és nem buksz.

Anyukád egyben hibázott: hogy nem vette rögtön figyelembe a kérésedet.

De a probléma megoldódott, csak azt ne feledd, hogy a TE életedért TE vagy a felelős!!!

Azt,hogy buktál az csakis a te hibád.Egyébként még mindig szerencsés vagy,mert végül is azt tanulsz amit szeretnél..Engem apám íratott be egy szakmunkásképző iskolába,hogy ebben van a jövő..Nem nyomdaiparban akartam dolgozni,hanem ötvös vagy fodrász szerettem volna lenni.Amikor ellenkeztem akkor azt mondták.Vagy a könyvkötészet vagy mehetek dolgozni.Elvégeztem az iskolát,és hivatalosan is könyvkötő vagyok,,,De annyira utálom,hogy csak pár hónapot dolgoztam a szakmámban..(bőven elég is volt) Amire apám azt mondta,hogy ebben van a jövő,nos mára már halott szakmának tekinthető..Lassan 40 éves vagyok..Bolyongok,nem találom a helyem,és úgy érzem sem pénzem,sem energiám nincs,hogy újra tanuljak..Na az én életemet tényleg elcseszték,de még így is tudtam váltani,másképp alakítani..

Szóval nem kell panaszkodnod,mert te még jó kezekben vagy..