Mert úgy valaki gyerket vállalni, hogy nem dolgozott le előtte 2 évet, hogy kapjon gyest?

mi házasok vagyunk már 1 éve... de nekem nincs még meg a ledolgozott munkaidőm a gyedhez... ezért nem merünk még babát vállalni. mi nem a kapcsolatunk, hanem a pénz miatt... pedig érzem, hogy ideje lenne már megpróbálkozni vele... :((

A kiszolgáltatottság nem azon a 25 ezren fog múlni. Ha olyan párra lelsz, aki mellett kiszolgáltatva éreznéd magad a gyes nélkül, akkor őmellette gyessel együtt is úgy fogod érezni, szerintem. A dilemmádat persze mélységesen megértem... Én úgy mertem gyereket vállalni, hogy tettem annyit félre, hogy 3 évig legyen miből rezsit és hitelt fizetni. Az alkalmas apukával már eztán találtunk egymásra. Nekem számít, hogy most, amikor csak gyest kapok, van hová nyúlnom, van miből kifizetnem a kötelezettségeimet és nem kellett a gyerek pici korától visszamennem dolgozni. Emellett a párom is olyan, aki nem dörgölné az orrom alá, de nekem így kerek, így utólag is úgy érzem, jól döntöttem anno, hogy minden filléremet félre tettem. A gyerekemmel töltött minden idő kárpótol az akkori lemondásokért.

Utolsó vagyok.. no igen, erre nem is figyeltem, hogy a gyeshez ez nem kell, a kérdés másik aspektusára koncentráltam, bocs! :)

nem két évet kell dolgozni, hanem az utolsó két évben meg kell lennie átlag 1 év munkaviszonynak. szóval ha 3 hónapot dolgoztál a teherbeesés előtt, akkor a többit a szülésig még megszerezheted és jogosult leszel GYED-re is. GYES alanyi jogon jár egy évig.

1. vagyok, én is úgy tudom h az elmúlt 2 évben kell meglennie a 180 (???) ledolgozott napnak, egyébként tényleg nem azon múlik a kiszolgáltatottság. Én mindenkinek szinte kötelezővé tenném, h dolgozzon szülés előtt, mert akkor nem lenne ennyi éhező, gyakran már egyedülálló anya akinek kilátása sincs a munkára, mert nem akarják alkalmazni a gyerek miatt. Az más kérdés, h mennyire örül a munkáltató, ha elmész egy év után, nekem örültek a babának és nem akartak kirúgni, szerencsés vagyok!

Én nem mertem volna.Végzettség nélkül pedig még annyira sem.Miután lediplomáztam elkezdtem dolgozni.5 évig dolgoztam ott,aztán teherbe estem és otthon maradtam a kicsivel 2 évig.Visszavártak a munkahelyemre,mert jó munkaerő voltam.Volt már tapasztalatom és értettem,ahhoz,amit csinálok.Ha valaki úgy megy el szülni,hogy elötte nem dolgozott vagy épp nincs egy szakma vagy bármi más a kezében,az a teljes életét a párja kezébe teszi és a gyerekéét is.A munkáltatók tapasztalat hiányában nem szivesen foglalkoztatják az embert.Kisgyermekes nő pedig még inkább hátrányban van.Ha teheted dolgozz elötte,legyen múltad,legyen mit az önéletrajzodba beírni,legyen mihez nyúlni,ha szükség van rá.Az ember természetesen ahhoz megy hozzá,akiben bízik.De én nem tudok úgy élni,hogy ne legyenek vésztartalékaim,hogy ne készüljek fel arra,hogy mi lesz,ha egyedül kell ellátnom a gyerekem.Nem akkor akarok szembesülni azzal,hogy képtelen vagyok gondoskodni magamról és a gyerekről.