Sógornőiddel, sógoraiddal milyen a kapcsolatotok? Mikor volt a kapcsolatotok legjobb és legrosszabb pontja?

Bátyám első feleségével nincs semmilyen kapcsolatom, régen is csak köszönőviszonyban voltunk, viszont a tőle született unokahúgaimmal nagyon jó viszonyom van. Régebben, amikor az unokahúgaim kicsik voltak, és értük kellett mennem az anyjukhoz, akkor találkoztunk, azóta nem.

Mostani feleségével elég hűvös a viszonyom, mert sokszor szóvátettem a bátyám mostohalányainak a viselkedését (a mostani felesége előző házasságából született lányai): követelőznek, duzzognak, hisztiznek még most 15 és 17 évesen is. Azóta velük felületes a viszony.

Nővérem férjével baráti. Elpoénkodunk, meg moziba megyünk, stb.

Idősebbik nővérem férje 2009 óta a sógorom (akkor házasodtak össze). Velük egy faluban, egy utcában lakok, de semleges a kapcsolatunk. Nem igazán kedvelem, mert nem foglalkozik a gyerekeivel, és a nővérem már pár hónapja gyanítja, hogy megcsalja.

Kisebbik nővérem férje 2019 óta a sógorom. Nem azt mondom, hogy barátok vagyunk, hanem haveri kapcsolatot ápolunk. 500 km-re laknak tőlünk, évente 4-5x jártak haza, de mióta megszületett a kicsi, azóta jó, ha évente hazajönnek egyszer. Nem hívjuk fel egymást, nem irogálunk, de ha felhívom a nővéremet és ott van, akkor vele is beszélgetek meg hülyéskedünk.

Nagyobbik öcsém barátnőjét 2-3x láttam, nem igazán szimpatikus nekem.

Kisebbik öcsém feleségével sokat vagyunk együtt, őt bírom. Vele megosztok szinte mindent, ami nyomaszt.

A férjem testvéreivel nincs kapcsolatunk jó pár éve, de amíg volt, addig is inkább felszínesnek mondható volt.

A húgom férjét nagyon szeretem, nagyon jó a kapcsolatunk, olyan, mintha ő is a testvérem lenne.

Az nem volt kérdés, de leírom, hogy a húgom és a férje is imádja az én férjemet, nagyon jó csapat vagyunk mi így négyen.

A gyerekeink is testvérekként kezelik egymást, mondjuk úgy is neveljük őket, mivel amúgy egykék mindketten.

Sokszor csinálunk közös programokat, kölcsönösen számíthatunk egymásra bármiben, bármikor.

Már csak apukánk él, de ő is úgy kezeli a vejeit, mintha a fiai lennének.

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen nagyszerű családom van, de gondolom sokat jelent az is, hogy mi ilyen nevelést kaptunk, az összetartás nekünk egy alap dolog volt mindig.

Férjem testvére egy elkényeztetett, beképzelt, buta liba, vele túl sok kapcsolatunk nincsen szerencsére. Időről időre próbálkozik közeledni, a férjem is időről időre elkezd benne hinni, aztán leül a dolog. A szülei teljesen elvakultan imádják a csajt, ha a sógornő veri a tamtamot, hogy A, akkor mindenki szar, aki B, de ha a sógornőnek éppen bekattan valami, és B-re veri magát, akkor te már csakis A lehetsz, és szar vagy. Remélem érthető :)

Van még egy sógornőm, tesóm felesége, sose láttam. Van egy "sógorom" tesóm pasija, sose fognak összeházasodni, de úgy tűnik, hogy komolyan gondolják egymást. Ő egy agresszív, összeférhetetlen alak és már tesómat is erre a stílusra formálta, így nem találkozunk velük.