Mit lehet tenni túlóvó szülők ellen?
Mindig a széltől is óvtak, emiatt se barátaim, se semmi elfoglaltságom, egész nap otthon vagyok. De ha feljön valami "lehetőség" vagy akármi olyan téma(pl amiben kimozdulhatnék, vagy csinálhatnék szokásos dolgokat, vagy lehetne hobbim) mindenre olyan megjegyzéseket tesznek hogy "nem kell neked az, nem kell neked olyan, nem kell neked olyan helyre járni, nem való neked, nem vagy te ilyen, nem bírnád, nem így, nem úgy..."
Remélem értitek a lényeget. Bocs hogy összevisszaság lett minden, de már nagyon álmos vagyok, de mindenképp ki akartam írni a kérdést.
Tehát nem mentetek bele részletesebben de te a nulla tudásoddal ezt szűrted le abból amit mondott.
Nem releváns a véleményed és nem kellene hangoztatni ha nem vagy szakértő mert sok embernek árthatsz vele.
Viseled a következményeit ha esetleg valaki ezt olvasva magát hibáztatja az amúgy gyerekkorban elszenvedett feldolgozatlan sérelmei által okozott káoszban?
Szerintem inkább maradj csendben ha nem te vagy a professzor.
Te csak egy 2 kredites pszichológia elődáson vehettél részt.
Én sem ütöm bele az orromat joghallgatóként a 3 kredites marketing elődásom első órája után egy businessről szóló témába.
Egyrészt olyan ember nincs akinek nincsenek komoly traumái.
Vagy legalábbis nagyon kevés.
Mindenkit értek traumák mert egy gyerekkor és egy szülő sem tökéletes.
Csűrheted csavarhatod így utólag a dolgokat de a lényeg az,hogy ne okoskodj ha nem vagy szakértő.
Villanyt se szerelj ha nem vagy villanyszerelő és autót se javít ha nem vagy autószerelő.
A pszichológia / pszichiátria egy nagyon összetett és komplikált téma amihez nem lehet felelőtlenül az első pszichológia előadásod után random szavakat meg gondolatokat puffogtatni.
Az embereknek megkellene tanulnia,hogy amihez nem ért arról ne oktasson ki másokat.
Csak ugye mindenki azt hiszi,hogy a világ tudásával rendelkezik a fejében és feljogosítva érzi magát,hogy okoskodjon illetve/akár megbántson másokat.
Nagyon is megbánthatsz másokat akár itt is.
Ide általában akkor jön egy ember ha tanácsra van szüksége mert épp elveszett a gondolatai között.
Ezen nem segít ha hibáztatsz valakit úgy,hogy nem ismered.
Ebből látszik,hogy fogalmad sincs miről van itt szó.
A szülő nagyon is tehet sokmindenről.
Az első 5 évben amikor a személyiséged alakul éppen és különböző sémákat szedsz fel az nagyrészt a szüleiddel és a közeli családtagjaiddal lévő kapcsolatból fog formálódni.
Ez határozza meg felnőttként,hogy egy adott helyzetre Te hogyan reagálsz.
A reakcióid pedig az életedet formálják.
Ha azt csinálják veled amit a kérdezővel akkor nagy az esély arra,hogy nem mersz majd semmibe belevágni az életben és folyamatosan vergődsz a döntések között mert ezt táplálták beléd kiskorodban és azt tanultad meg,hogy Neked semmi nem sikerülhet.
Azzal tisztában vagy nyilván,hogy milyen döntést hozol de a döntéseidet az agyaddal hozod ami egy baromi bonyolult szerved.
Ez a szerv kiskorban fejlődik a leggyorsabban és minden inger amit akkor megtapasztalsz hatással lesz az egész életedre.
Ha ezeket a rosszul berögzült sémákat szeretnéd feloldani akkor kell pszichológus segítségét kérni.
Az önértékelési problémák gyökere a kiskorban elszenvedett traumák.
A rossz döntések és sémák miatt kialakult negatív énkép.
Ezt kellene megérteni és a gyökerénél kezelni minden mentális problémát.
Mindennek oka van.
Minden ember viselkedését a múltjuk befolyásolta.
Ezért cipelik generációk a rossz sémákat mert egymást nevelik ebbe bele és nem tudnak kiszállni ebből a körből mert nem tudják hogyan tegyék.
Mivel ők csak ezt ismerik és ezt tudják a gyerekeiknek átadni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!