Miért ilyen az anyám? Semmi rosszat nem csinálok én se, nővérem se. Mégis elég sokszor rosszul bánik velünk.

Én 14/L vagyok, nővérem 22/L. Én most vagyok 8.-os gimiben, nővérem egyetemre jár. Szegény családból vagyunk, szüleink (főleg édesapánk) bíztat, hogy csak akkor lesz belőlünk valami, ha tanulunk. Mind a ketten kitűnőek vagyunk, nővérem ha minden igaz pár év múlva doktori címet kap. Anyánk viszont ezt sem becsüli, hogy mi nem vagyunk olyan suttyók, mint egyes korunkbeliek, hogy a 14 évesek már össze vissza k*rnak, a 20 éves korosztály meg drogozik, cigizik, lop és még sorolhatnám. Sosem követelőddzünk, szülinapra-karácsonyra mindig mondjuk hogy nem kell semmi, max egy doboz csoki. Ezek ellenére is az anyánk nem hagy minket, mindig rajtunk vezeti le a feszültséget, rengetegszer pofonvágott már engem is, főleg régebben. Nővéremet folyton a barátja miatt piszkálja, hogy mért nem olyat választott, akinek van valami jó szakmája (magyarul valami pénzes p*öcs)... Tesóm barátja ugyanis kenyeret hordd és ez nem felel meg anyánknak... (Pedig neki is csak egy érettségije van meg.) Folyton segítenem kell főzni, takarítani. Persze ez rendben is van. De máskor azért b*szott le, amiért nem főzni segítettem, hanem tanultam... Rengeteg ilyen dolog volt már. Hirtelen ennyi jutott eszembe. Lehet hosszú lett. Szerintetek miért csinálja ezt velünk? Kezd betelni a pohár...