Aki megszakitotta a kapcsolatot a mergezo csaladjaval, hogy jutott tul azon, hogy “jaj de biztos en vagyok a hibas, en tevedek, n vagyok tulerzekeny, biztos tulreagalom” dolgokon?

2019-ben szakítottam meg a kapcsolatot apámmal, ekkor érettségiztem és hagytam ott.

Egész életemben lelki és fizikai bántalmazás, terror volt ami fájt... Anyumat elvesztettem még régebben.

Nővérem is 18 évesen lépett le otthonról.

Azóta apám kapar, nem érti, jaj ő ennyire nem is volt rossz apa... Fenéket nem.

Ha biztos vagy benne lépj. Ne nézz vissza. Ha sok benned a sérelem a düh a harag keress szakembert, nem ciki (én is így tettem). Én a kedvesemhez költöztem, így erről nem tudok sajnos nyilatkozni, milyen egyedül.

Tudnod kell, hogy a családodban a felnőtteknek kellett volna okosabbnak lenni, te egy gyerek voltál. Engem pl részegen éjjel mikor hazajött lepisilt... Ezek igenis erős sérelmek. Nem a gyerek a hibás//nem te voltál gyerekként a hibás. Hidd el. Ne áldozathibáztass!:) Minden jót kívánok neked!

Érdekes hogy az érdembeni hozzászólások eltűntek innen.

Megmaradtak a pártoló, helyeslő semmitmondó hozzászólások.

Kíváncsi lennék mi alapján tűnnek el.

Pszichológus NEM mondatja azt a paciensének hogy szakítsa meg a kapcsolatát a csaladjaval!

Ilyen nincs!

Kamu.