Aki alkoholista emberrel él,érezek hasonlót?
#9 Azt mondjuk könnyű mondani, hogy ne kommunikálj vele. Mikor beült a szobámba, akár éjszaka az ágyam szélére és csak mondta és mondta és mondta. (ez mondjuk olyan 10-14 éves koromig) Soha semmit nem kaptam tőle, se egy jó szót, se szeretetet. Ennek ellenére próbáltam segíteni, kerestem elvonót, mondtam fizetek neki mindent csak hagyja ezt abba. A válasz mindig az volt, hogy neki ez így jó és nem akar változtatni.
37 éves voltam amikor végre ki tudtam mondani, hogy nekem ez elég. Az utolsó csepp az volt, mikor jól beharapva a gyerekeimet inzultálta telefonon és elkezdett qurva anyázni meg ilyenek. Évek óta nem beszéltünk, de nem is érdekel már.
Életet adott, de el is vette az egész gyerekkorom. Aki nem él együtt ilyen szülővel, annak fogalma sincs hogy zajlik az élet egy ilyen "családban". Ráadásul az én anyám nem az a beiszok és alszok típus, hanem totál agresszív lesz a piától
Segíteni neki már csak felnőttként akartam. Gyerekkoromban mérhetetlen dühöt, szégyent és undor éreztem iránta. Sosem jöhettek át barátaim, nem csináltunk semmit, nem volt semmilyen kötődés. Igazából egyetlen egy jó emlékem sincs, csak a sz@r. Nem volt se karácsony, se szülinap..stb, minden alkalommal csak a pia és az üvöltözés, meg a #&@&@ apád így meg úgy. Persze nyilván emiatt valóban gyerekként felnőttem, hiszen sokszor nekem kellett főzni, elintézni ügyeket..stb
Mikor felnőttem és megbocsájtottam neki ezt az egészet, akkor próbáltam segíteni, aztán megértettem, hogy az ő élete az ő döntése. De aztán végül elszakadt a cérnám.
Sajnos mindkét szülőm iszik.
Nem illenek össze,de mással sem jönnének ki.
Állandóan azt várják,hogy nekik adj igazat.
Anyám agresszív,üti a falat,apám ő csak besértődik.
Ha azt mondom beszéljék meg egymással,ez a válasz:"vele?"
Szalagavatómra is részegen mentek.Apám mondott valamit,ami nem tetszett anyámnak,a műsor közben levert neki egy pofont,úgy kellett kihívnom az épületből,hogy ne legyen botrány..
Villamossal mentünk haza,ahol végig ordítottak egymással.
#16
Szörnyű,és a szorongás nehezíti a tanulást.
Sajnos én hipohonder lettem a kosztól.
Apám részegen összemancsol mindent.Covid alatt is kérni kellett,hogy mossanak kezet.
Ebben is egymásra mutogatnak.
Az én anyám is alkesz, talán mióta az eszemet tudom. Néha valóban eléggé fárasztó, sőt kimondottan idegesítő, néha olyan mintha demens lenne, vagy nem is tudom (persze nem az, csak hát az ital). De megszoktam és tudom kezelni. Egyébként ettől még jó a kapcsolatunk.
19/L
Az én apám is alkoholista, igazából mindig is az volt, de amióta nyugdíjas lett és egyedül van folyton, azóta vált igazi függővé.
Az ignorálás egy bizonyos szint után már nem megy, mert akkor abba köt bele, hogy miert vagyunk hallgatagok, meg szomorúak. Az elköltözés lenne az egyetlen megoldás, de arra nem elég a fizetésem. Nem tudom meddig tart még ez, lehet 1-2 év és belehal, de lehet még sokáig fárasztani fog minket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!