Ajándékba kapott házat eladni? Illetlenség, ha ez lenne az épeszű döntés?

Dédszüleim otthonba mentek, viszont azzal a feltétellel, hogy a házukat telekkel együtt én kapom meg. Nekem szerettek volna segíteni, hogy költözzek be, és milyen jó lesz, hogy kapok egy kész házat berendezéssel, mindennel együtt.

Azonban a ház egy régi kockaház egy hatalmas telken, már nagyon rossz állapotban van. Ők kb 15 éve nem is tartották rendbe se a házat, se a kertet. Elől használták a nappalit, a konyhát-étkezőt és a fürdőszobát. Benti wc pl. nincs is, mert hogy nekik az nem kell...

Anyukám odavan az olyan házakért, ahol egy régit újítottak fel, és mondjuk még megvan a régi fa padló, vagy a fa boltív az ajtóknál. Viszont ez a ház nincs jó állapotban, mint ahogy írtam. Én nem értek hozzá, de elvittem a héten a legjobb barátnőm apukáját, mert ő generálkivitelező, ezzel foglalkozik.

Megnézte, és mondta, hogy felújítani felesleges lenne. Vegyes építésű, nagyon rossz állapotban van tényleg, ezt még én laikusként is látom.

Le kellene bontani az egészet, és egy új házat felhúzni a helyére. De mondta, hogy helyileg nagyon jó helyen van, saroktelek, így a beépíthetősége is jobb. Ha eladnám, szóljak neki, mert 40-42 millióért megvenné. Mondtam ezt apukámnak, ő mondta, hogy akkor a telek eladási ára minimum 45 millió, mert a barátom apukája hiába jó szakember, a világ szélhámosa amúgy, lehúzza az összes ügyfelét, függetlenül attól, hogy barátok, ismerősök, vagy idegenek...

Én szeretnék túladni a házon, az az igazság.

Nem dolgozom még, nem is élek ott életvitelszerűen. Nincsenek félrerakva tizenmillióm arra, hogy beleugorjak egy építkezésbe. Ráadásul egy közeli barátnőm a férjével már másfél éve építkezik, azt mondta, hogy soha többet. Mindennek nő az ára folyamatosan, a szakembereket lehetetlenség utolérni, hiába ígéri az egyik, hogy X időre elkészül, a határidőkor még hozzá sem kezdett a munkához. Vagy kinéztek valamit, egy hónap alatt kétszer annyiba került, mint korábban. Rengeteg stressz és ideg az egész, mondta, hogy már gyomoridege van attól, ha bekanyarodnak az utcába.

Apukám is ezen a véleményen van, anyukám viszont köti az ebet a karóhoz, hogy nem ezért kaptam... És hogy a dédszüleim ott egy életet éltek le, minden emlékük oda köti őket, apukám is ott nőtt fel félig-meddig, ezt nem lehet csak úgy lebontani. Kérdeztem, hogy akkor vállalja ő, hogy fizeti és felügyeli a munkálatokat, rohangál ő A-ból B-be, mint a meghatalmazottam? Hát biztos nem, tavaly nyáron lett felújítva az egyik fürdőszobánk a családi házunkban, ő már abba beleőszült, neki ez nem hiányzik többszörösen, hónapokon keresztül...

Nem tudom, hogy mit csináljak, az az igazság. Elhiszem, hogy nagy az érzelmi értéke, de tudom azt is, hogy sosem költöznék oda be, főleg, amilyen állapotban van a 90%-a a háznak. Meg hiába mondja azt az anyám, hogy "jó lesz az még, ha családom lesz", nem lesz jó. Nincs olyan állapotban, hogy oda beköltözhessen bárki is, és ezen nem fog segíteni az sem, hogyha üresen áll évekig. Abban sem vagyok biztos, hogy szeretnék Budapestről majd hazaköltözni akár később.

Szerintem a legjobb döntés az lenne, ha eladnám és vennék belőle befektetés gyanánt egy, vagy két lakást itt Pesten, amit/amiket kiadnék.