Mennyire normális 23 leszek júliusban albèrletetben akarok költözni? nem az Egyetem miatt!

#10, Ilyen szitukban a gyerek is hibás, mert nem akar felnőni, elfelejt bevásárolni, de nem baj, mert anya biztos vásárolt. Vagy majd azt látja a szülő, hogy hetente jár a pizzafutár (ami amúgy szerintem tök oké), és jön anyu, hogy kisfiam ne rendelj pizzát az sok pénz, van nálunk elég kaja, gyere ide enni!

Szerintem is fölösleges akár csak 2-3 milliót is ebbe beleölni. Ha a lányodnak balul sül el egy kapcsolata, és gyereke lesz, akkor az már lehet jó ötlet, mert elkél a segítség, de aki független életet szeretne, az úgy költözzön el, hogy legalább 30 percre lakjon gyalog...

#9:

"ha nem nektek kell kiszórni azt a pénzt, akkor téged pontosan miért is zavar, ha a fiad ÖNÁLLÓ életre vágyik?" Hol írtam ilyet? Azt írtam, hogy nem hagyom, hogy elszórja a semmibe a pénzét. Albérlet fizetésénél nincs nagyobb értelmetlen kiadás az emberek életében.

"Ha tudtok neki házat építeni, akkor még csak arról sincs szó, hogy nem telne rá, hogy támogassátok." Nincs is. De lakást telkestül nem tudnánk neki venni, mert egy telek 30-40 millió plusz kiadást jelent. Legalább. A szomszéd házat fél éve vették meg, 60 millió volt, és kapásból ledózeroltatták, mert csak a telek kellett nekik, mert üres telket nem igazán lehet már venni.

"De ha építkezésre van pénz, azt akár oda is lehetne adni neki, hogy legyen önereje egy hitelhez." Mivan??? Hitelhez??? Hogy aztán visszafizessen milliókat a banknak? Egy épeszű ember sem akarná ezt.

"Ugye te sem gondoltad komolyan, hogy az a normális, ha egy fiatal kb középkorúan is otthon ül, kuporgatja a pénzét, mindenről lemond, hogy majd 35-40-45-50 évesen végre meglegyen a teljes vételár?" Nem normális. Hol írtam olyat, hogy maradjon otthon 35-50 éves koráig és ne legyen élete? Én egy olyan szituációról beszéltem, amikor elég pár évet otthon lenni, és az így félrerakott pénzből hamarabb lehet saját, önálló élete. Ha valaki annyira rosszul keres, hogy egy életen keresztül kell kuporgatnia ahhoz, hogy legyen egy saját lakása, abban az esetben ez tényleg nem jó megoldás. Ilyenkor jobb egy életen keresztül albérletben élni.

"Ő egyébként tud már a remek terveitekről?" A mieinkről? Nekünk nincsenek terveink erre vonatkozóan. Neki vannak, ő mondta, hogy egyetem után maradni akar, mert kiszámolta, hogy ha havi szinten kiad 150 ezret albérletre, akkor talán 20 év múlva lesz saját lakása, és azt a 20 évet minimalizált kiadások mellette kellene leélnie. Ha nem akar minden fillért félrerakni, netán egy gyereket is szeretnének a barátnőjével, akkor ez a 20 év inkább a 40 felé fog közelíteni. Ezt nem mi mondtuk neki, hanem utánanézett a várható fizetésének, és kiszámolta. Ezért megkért minket, hogy had maradjon, szeretne a lakásban egy teljesen külön részt (ehhez át kellene építeni) ahol össze tudnának ketten költözni, vagy ha ez nem megoldható, akkor had építsen a telek hátsó részében egy kis, kb. 50 négyzetméteres lakást, mert telket nem tudna venni belátható időn belül. Valószínűleg ez az utóbbi lesz. Saját fizetéséből akarja felépíteni évek alatt, de majd megszponzoráljuk neki, ha addig nem történik semmi váratlan. Vagy majd összedobjuk közösen egy normális méretű, hosszú távon is élhető lakásra a pénzt. Majd amelyiket ő szeretné, az lesz.

"Csak már a gondolatán is felháborodsz, hogy a felnőtt gyereked esetleg elköltözik." Nem háborodok fel, nem szólok az életebé, azt csinál, amit akar. Ha el akar költözni az ország másik felébe, akkor felőlem mehet. Az albérlettel volt a bajom a kérdés kapcsán, mivel annak az esetek 80%-ban semmi értelme. Ha minden szülő pár évvel (max. 3) tovább lenne hajlandó támogatni a gyerekét, minden fiatal elfogadná hogy pár évvel (max. 3) később kezdhet csak teljesen önálló életet, akkor fele ennyi ember élne albérletben ma Magyarországon.

De 3 évvel nem vagyok előrébb. Azt mondod havi 150 ezer lenne az albérlet. Az évi 1.8 millió. 3 év alatt az 5.4 millió Ft. Ne érts félre, örülnék, ha azt hozzám vágnák csak úgy, de hát az mire elég? Ha vidéken keres valaki lakást, ma már az is 20 millió, Budapesten meg számolhatunk alsóhangon 30 millióval. Ennyi erőből, éljen ott 12 évig velem a gyerekem, mert akkor meglesz a 20 millió Ft-ja, vagy mi? Ez abszurd. Nyilván nem dobnám ki a gyerekem érettségi után, és ha nincs párkapcsolata, akkor nem lesz sürgős a kiköltözés. De aki 25+ évesen is mamahotelezni akar, úgy, hogy látszólag semmi indoka nincs rá (nem tanul már, nem gyűjt BELÁTHATÓ időn belül lakásra), az azért vészjósló...

Én is 23 évesen költöztem el otthonról, egy városban élek, mint a szüleim, és ha szétmennék párommal, előbb mennék albérletbe szobát bérelni, mint hogy vissza a szüleimhez. Bizonyos kor fölött ez már nem egészséges.

Miért lenne természet szerű h hamar el kell menni otthonról...?

Én 37évesen költöztem el de nagyon szerettem a szüleimmel lakni.

Most is vissza mennék.

Ha van hely mód rá,spórolni is jobban lehet a szülőknél.

Arról nem is beszélve,hogy nagyon nehezen lehet mostanság kijönni az albérletbe olyan drága.Ha nincs nagyon jó stabil munkád,megnézném mire jutsz egyedül.