Mit lehet ilyenkor mondani? Még én is kikészültem.

Szóval temetésre kell mennünk.Nagybátyám öccse halt meg.

Nem igazán ismertem,nagyon ritkán találkoztunk és távol(abb)i rokonok voltunk,mégis nagyon megrázott a hír.

Sajnos sok temetés volt a családban,de engem nagyon kevésre vittek el (egyrészt mert kicsi voltam,másrészt amikor már nagyobb voltam és távolabbi rokon temetése volt iskolaidőben akkor azt mondták anyumék,hogy emiatt ne hiányozzak inkább menjek suliiba).

Egy temetésre emlékszek úgy,mintha tegnap lett volna.A nagymamáméra.Arra is úgy,hogy hogy zajlott le az egész,meg hogy végig sírtam.Utána pedig jöttek a rokonok és mindenki részvétet nyílvánított és azt mondták nekem,hogy fölösleges sírni,neki már így a jó...Én ezt nem tudom feldolgozni,hogy lehet ilyet mondani,ogy fölösleges sírni?Az egyetlen nagymamámról volt szó,akit ismertem,szerettem és rengeteget voltam vele,sokat tanultam tőle.

Az elmúlt napokban nagyon sokat gondoltam a fiúra,az elhunyt fiára.Kb. velem egy idős és egyszerűen a szívem megszakad miatta.

És amilyen vagyok,biztos én is sírni fogok.

Mit szokás,illik ilyenkor mondani a közeli hozzátartozóknak?

15/L