Barátságból szerelem, kapcsolat. Kinek mi a tapasztalatta a dologgal kapcsolatban?

Eleve abból indulok ki, hogy férfi és nő között nincs barátság. Lehet apámként, fiamként, testvéremként kezelni egy srácot, de azzal halálra sértem, mert nem férfiként nézek rá. Akkor működik az ellenkező nemmel valami barátsághoz hasonló, ha mindkét fél kölcsönösen kicsit taszítónak találja a másikat.

Van egy kollégám, aki nem különösebben jóképű, viszont nagyon rendes. Neki van élettársa, nekem alkalmilag szokott lenni barátom, de azért a kollégámmal beszélünk meg mindent, mert bár fizikailag nem vonzódunk egymáshoz, de szellemileg nagyon összeklappolunk. Barátságnak nem nevezném, inkább csak egyfajta szükséghelyzet, és szellemi kielégülés.

És igen, szexeltem már "barátommal"...de jobb lett volna, ha a "barátságunk" alatt nem fantáziálunk össze-vissza mindenfélét a másikkal való szexről, mert a valóság sajnos tönkrevágott egy, ha nem is baráti, de legalábbis munkatársi kapcsolatot.

Szerintem igazi szerelem csak így lehet. A jó szerelemben a legjobb barátod is a párod. Nekem volt egy ilyen szerelmem aki a legjobb barátból lett és ő volt az igazi, rajtunk kívülálló okokbó lett vége, de addig csodás volt :(

Amúgy meg szerintem te sem örülnél ha a barátnőd egy másik pasit imádna és úgy viselkedne vele mint az átlag barátom (puszui, ölelés, ölbe ülés stb). Nekem akkor nem volt másik barátom így megtehettem lelkiismeretfurdalás nélkül. És volt máskor is legjobb fiú barátom, kettő is és azok is szerelmesek voltak belém, tehát tényleg elképzelhető hogy nem lehet csak barátság ellenkező nemek között.

Nekem volt egy-két ilyen próbálkozásom. Én írtam az előző kérdésedre is. Egyrészt sztem nem működik férfi női barátság, és ugyanez a helyzet többségében a barátságból lett szerelmekkel is. Legalábbis a saját tapasztalataim szerint. Arról nem is beszélve, hogy utána már a barátság sem olyan.

28/N