Hogyan hozzam ezt helyre, s vele együtt az életemet? Egyáltalán hogyan tudjam ezt az egészet a hátam mögött hagyni?

Körülbelül másfél éve kezdtem el dolgozni egy cégnél. Baráti ajánlásra kerültem be. Nagyon örültem neki, mert remek a fizetés, munkakörülmények jók. A munkahelyi közösségbe jól beilleszkedtem, mindenki kedvel. Ki is alakult egy szűkebb baráti társaság, amelynek én is tagja lettem. Középpontban egy húszas évei közepén járó srác, akinek elmondása szerint én vagyok az egyik legjobb barátja. Hisz rendkívül sok közös vonás van bennünk, s emellett mindig megtudom nevettetni emellett lehet rám számítani emberileg is. S utóbbi miatt ő ezért tisztel, s fel is néz rám.

Ez mind szép és jó, s bizony sajnos itt is van egy hatalmas "DE"! Általában mindig három lépést megtartok mindenkivel szemben, s ha úgy látom, hogy az illető valóban képes bizonyos dolgokat tolerálni, akkor hajlandó vagyok bizalmas dolgokat elárulni neki. Nos a fent nevezett kollégámról (és vele együtt a baráti társaságról, s a munkahelyi dolgozok tömkelegéről) kiderült, hogy homofób. Így úgy döntöttem megmarad a három lépés távolság, s nem mondom el neki, hogy meleg vagyok. Mivel jó fejnek tartott, így nem igen tudtam lerázni, s nem igen tudtam a három lépés távolságot megtartani. De mivel a hétköznapi életben sikerül ez a fajta "kettős élet", így nem fenyegetett a lebukás. Azonban minél több időt töltöttem vele kiderült, hogy nem az általános enyhe homofóbbal van dolgom, hanem a legrosszabb fajtából. Ráadásul a díszhím fajtából való, aki tudja magáról, hogy vonzó, s ebből fakadóan kicsit öntelt is. Ebből kiindulva egy idő után kezdtem kényelmetlenül érezni magam a társaságában, mert nem tudtam mi történne akkor, ha kiderülne az én titkom. Egyáltalán elhinné-e, hogy nem vonzódom hozzá, mert nem az esetem? Szerencsére jó pár lány ismerőseim vannak, akik tudják rólam, s nem is hangoztatják. Sokszor együtt vagyunk, hülyéskedünk (pl. ölelkezünk, meg egymás fenekére csapunk), s ebből mindenki számára az jött le, hogy van közöm "úgy" hozzájuk. Így senki nem sejti.

Az igazi probléma ott kezdődött, amikor egy évvel ezelőtt a fenti srácnak barátnője lett. A lánnyal is jóban lettem, bár neki se terveztem felfedni magam. Kb. két hónappal később a lánnyal kettesben maradtam a lakásomban, amikor is közölte, hogy meleg randi oldalakon szokta hülyíteni a melegeket, s hogy belebotlott a fényképes profilomba. Köpni nyelni nem tudtam, így elismertem, hogy az enyém. S azért céloztam arra, hogy jó lenne, ha ez a kettőnk között maradna. Beszélgettünk, s felmerült a kérdés, hogy voltam-e a lánnyal, én nemmel válaszoltam. Persze jött a következő, hogy férfival igen-e, és élveztem-e. Én igennel feleltem, s mondtam, hogy nem a legjobb tapasztalatokkal rendelkezem. Nos ekkor közölte, hogy tud nekem segíteni, s cserébe megtartja a titkomat, hogy egy meleg oldalon látott. Ezek után szó, szót követett, s a lány nemes egyszerűséggel rám mászott, s ebből szépen lett egy viszony ami a mai napig tart.

Igazából azt gondoltam naivan, hogy férfi mivoltomból adódóan egy alkalmat bőven ki lehet bírni, s elég ha fizikailag képes vagyok vele együtt lenni. De jelezte, hogy neki bejött a dolog, s a meleg oldalas dolog kettőnk között marad, ha összejárunk szexelni.

Mindennél fontosabb volt, hogy ne derüljön ki, hogy meleg vagyok, így belementem. Persze nem gondoltam bele, hogy mit vállalok be. Így maradtak az együttlétek, amik borzalmasak voltak, hisz egy olyan emberrel kell lefeküdnöm, aki semmilyen szempontból nem vonzó, ráadásul elő kell adnom a lepedőakrobata megtért heterót. Már ez is nehéz, de az nehezíti, hogy ugye ott a lány párja, aki a legjobb barátjának gondol, illetve ott vannak az igazi barátaim, rokonaim, akik tudják rólam, hogy meleg vagyok.

Szeretnék véget vetni a viszonynak, illetve otthagyni a munkahelyemet, s vele együtt végleg megszakítani a kapcsolatot az ottani kollégákkal, "barátokkal".

Azonban ezt nem tudom megtenni jelenleg, mert határozott időre szóló munkaszerződésem van, ráadásul lakásbérleti szerződésemet sem tudnám azonnal felmondani. Ezen felül a fősuli miatt nincs is félretett pénzem. Haza nem költözhetek, mert ott nincs munkalehetőség, más barátok meg nem jöhetnek szóba, mert ők helyileg itt vannak, s én a várost szeretném elhagyni.

Körülbelül fél év múlva tudok ezen változtatni, azonban addig mi lesz? Hisz az együttlétek érzelmileg eléggé megterhelőek számomra, s ha kiderül, abból botrány lesz. A lány barátja (aki mellesleg arra büszke, hogy évente megver melegeket a felvonulás után), ha megtudja, hogy meleg vagyok, abból szintén botrány kerekedne. Mi lehetne a megoldás, hogy kibírjam ezt a fél évet, vagy radikálisan változtatni tudnék, mert ez így kibírhatatlan!