Mit csinálnál egy folyamatosan versengő családtaggal?
A párom testvére olyan mintha állandóan versenyezne. Mintha neki erre szüksége volna. Párom elmondása alapján gyerekként is mindig ilyen volt. Ami engem most sem zavarna ha nem velünk tenné ezt. És nem vagyunk már tinik, 30 felett vagyunk mindannyian.
Nemrég költöztünk új albérletbe, ami sokkal jobban felszerelt és szebb is mint az előző. A párom testvéréék voltak nálunk és mindent leszólt, hogy szar, olyan dolgokat is ami adott, nem a miénk, nem tudunk rajta változtatni. Aztán pár héttel később bőszen mutatja nekem, hogy milyen új villanysütőt vettek, ami olyan mint ami nálunk van az albérletben, csak attól azért egy fokkal jobb.
Volt korábban egy időszak amikor úgy gondoltuk veszünk egy lakást, de túl drága lett volna még felújítandó állapotban is, ezért elengedtük. A környék nagyon tetszett, bár párom testvére akkor is állandóan beszólt, hogy a világ végén van az a környék, és nem is olyan jó, nincs ott semmi, ők sokkal jobb helyen laknak, ráadásul azt is az orrunk alá dörgölte, hogy nekünk nincs elég pénzünk hozzá. És mit ad isten, egy pár hónapja pont ezen a környéken vettek ők lakást. Volt róla szó, hogy ők elfognak valamikor költözni, de teljesen más helyeken nézelődtek. Nekem fura, hogy miután leszólta az adott környéket, pont ott vettek lakást, ahol mi szerettünk volna.
Egyszer megkérdezte tőlem még évekkel ezelőtt, hogy ugye én nem akarok még gyereket? Eleve fura volt a kérdés, hogy miért csak én akarnék? Ez nem egy egy emberes döntés. Mondtam, hogy nem. Erre ő megkönnyebbült, hogy huhh akkor még van ideje. Mintha ebben is neki kellene az elsőnek lennie.
És ez csak egy a sok közül, mániákusan küzd azért is, hogy többet keressen mint a párom.
Mit lehet egy ilyen emberrel tenni? Én már nagyon unom a helyzetet, semmi kedvem még csak találkozni sem vele. Ráadásul folyamatosan telebeszéli párom fejét hülyeségekkel. Hogyan lehetne leállítani?
12!
Nos, ők meg is érdemlik a sorsukat.
Te ugyanazt csinálod, folyamatosan azon pörögsz, hogy NEKIK mi van, mi mikor lett, stb
Egyrészt nem kell elmondani nekik a terveiteket, másrészt meg nem törödni vele, mit tesznek vagy vesznek.
Tudom, hogy sokan azt fogják mondani, hogy gyerekes vagy, vagy fel se vedd, de az az igazság, hogy ismerem ezt a szituációt és tudom, hogy van egy határ ami után nehéz kezelni.
Nekem egy unokatestvérem volt ilyen, és egyszer a bátyám annyira kijött a sodrából tőle, hogy kulturáltan szembesítette az unokatestvéremet, hogy vegyen vissza, és elmondta, hogy milyen sok komplexust lát benne.
Az unokatestvérem persze nem dolgozott önmagán, cserébe nagy ívbe kerülte a testvéremet és próbálta minden sz@rnak elmondani, amiért "kegyetlenül" bánt vele... csak sajnos voltak ott még szemtanuk akik igazolni tudták, hogy a bátyám jól vitatkozott, és csak az unokatesóm hisztizett és drámázott túl minden részletet.
Az eseten sokáig röhögtünk, mígnem egyszer sikerült engem is kihozzon a sodromból.
Én visszaszóltam. Nem mondom, hogy kulturáltan, ámbár tény, hogy nem káromkodtam, viszont próbáltam szembesíteni vele, hogy miért érezhet ekkora versenyszellemet, miért nem képes örülni más sikerének, miért éli meg a kapcsolatait úgy-ahogy és miért van ennyire el önmagával (röviden: védekező reakciója volt a nagy egoja). Persze, köpni-nyelni nem tudott, és én lettem az általa leírt főgonosz. Viszont senki se vette őt komolyan mikor rólam vagy a bátyámról panaszkodott, cserébe viszont elértük, hogy az őt ért sérelem miatt Ő ne akarjon velünk kapcsolatot.
Nekünk ez így jó.
A toxikus kapcsolatokat szépen le kell építeni, de ha nem ért a szép lassú leépítésből, akkor drasztikus kell lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!