Tényleg a bajban tudja meg az ember, kire számíthat?

Covidos vagyok, itthon a gyerekkel. Anyámékon, egy kolléganőn és a szomszédon kívül senkinek eszébe nem jut, hogy van e mit enni, de még csak az sem, hogy élünk e egyáltalán. Anyós is szerdán hívott, jól kifaggatott, szörnyülködött, de nem kérdezte meg, hozzon e valamit, amit felakaszt a kilincsre. Még egy telefont sem ereszt meg. Sem sógornőm, sem a gyerek apja.