Miért ölelget mindig ahelyett, hogy megbeszélnénk a gondokat? Miért nem érti meg, hogy ne hárítson?!

Párommal már lassan 4 éve együttvagyunk, napokban a kezem is megkérte. Nincsenek igazán nagy gondjaink, inkább olyan mindennapi apróságok amik főleg az ő "neveletlen" viselkedéséből és az én türelmetlen hozzáállásomból fakad. Egy ideje elé nyomorultúl érzem magam, lassan ismét depresszióba zuhanok.

Bármikor van valamilyen vita, szóváltás akkor ő nemszól semmit, lapít majd jön bújni hozzám meg puszilgatni. Tudom, hogy ő egy túlontúl békeszerető ember de hiábba mondom el százszor, hogy ha dühös vagyok akkor nincs kedvem csókolózni valakivel akivel pár perce veszekedtem.

Az jó volna ha mellé leülnénk s elmondaná mit hogyan gondol s megoldást találnánk de csak egy puszival nem vagyok kiengesztelve.

példáúl anyukája jönne látogatóba hétvégén jó-e.

Mondom persze, akkor kitakarítok jobban. Egész nap porszívózok, teregetek, hogy mire anyuka ideér ne legyenek kint mosott ruhák, vasalok, elrakodok stb. Kérdem mire jön akkor? Jaaaa közben szólt, hogy majd jövőhétvégén lesz.

Vagy azt mondja éhes, mondom oké, amit szeretne elkészítem s neki is látok. Mire végzek s szólok neki, ő kijelenti, hogy áh, bekaptam egy szendvicset s televagyok, majd késöbb. De akkor minek főztem NEKI???

Nem vagyok ilyenkor kisegítve vele, hogy halgat s semmit nem beszél meg velem, hejette morgok magamban s csodálkozik, hogy mi bajom? Miért vagyok ilyen? Már az is baj ha puszit akarok? Ha meg este van akkor meg a szex hiány miatt értetlenkedik mi bajom.