Melyik családtagod halála viselne meg jobban?

Nekem a szüleimé, gyerekeimé, esetleg az életem szerelméé...

illetve a többiekért is eléggé nagyon szomorkodnék, még a kutyák-macskákért is.

Mindegyik, de talán a gyereké a legjobban, hozzá képest a házastárs, ill. a szülő körülményektől is függ.

A saját gyerek elvesztése azért is a legfájdalmasabb, mert az semmiképp sem összeegyeztethető az élet rendjével.

Házastárs elvesztése is nagyon rossz természetesen, de attól is függ a mértéke, hogy mennyi idősen, ill. milyen hosszú szenvedés után ment el; 80 felett már sajnos bármikor nagyobb eséllyel bekövetkezhet, hogy valaki elveszti a társát, ugyanakkor egy férfi házastárs még nehezebben viseli, ha egyedül marad (részben azért, mert általában idősebb is).

Szülő elvesztése is nagyon rossz, de ott sajnos előbb-utóbb érvényesül az élet rendje, mi szerint általában az idősebbek mennek el hamarabb. Éppen ezért, ha a szülő már leélt egy szép kort, és nagyon idősen megy el (esetleg a vége felé már egyre többet betegeskedett is), azt sokkal könnyebben elengedi az ember, mint ha fiatal korukban történik mindez.

Férj.

Nincs gyerekem, a szüleim idősek, sajnos ez az élet rendje, hogy egyszer elmennek, ami persze szomorú és megrázó, de még mindig elfogadhatóbb lenne számomra, mintha az egészséges, fiatal férjem halna meg, az nagyon megivselne.