Mi a véleményetek a családon belüli diszkrécióról?

Nem kötelező számot adnia róla.

Pláne, ha nem érzi jól magát, inkább regenerálódjon, és akkor majd ha rákészült, akkor mondja el. Ha ő is akarja.

Tehát ha úgy érzi , felkészült rá, és szeretné is elmondani,megosztani. Hogy mi van vele.

Én pontosan azt tettem volna, amit te.

Vagyis a rám bízott titkot megtartottam volna. Közben javasoltam volna testvéremnek, hogy keresse meg a megfelelő pillanatot, hogy szüleinknek is elmondja, de ha nem teszi meg, akkor csöndben maradtam volna.

Szüleid kiakadásáról:

Először is őnekik megmondtam volna, hogy megértem, hogy a testvérem nem mondta nekik; ezt csak maguknak köszönhetik: az aggódós, problémázgatós, mindig titeket okoló viselkedésüknek.

Másrészt viszont ..... jól értem, hogy tesód másoknak elmondta, és tőlük hallották vissza a szüleid?

Mert az viszont gáz. Ez tényleg rosszul esik egy gyerekét szerető apának, anyának. Hogy a harmadik szomszédnak, meg a távoli rokonnak, meg a Jóska-Pistának elmondta, a saját apja-anyja meg tőlük tudja meg, mi történt a gyerekével. Ha már ennyi embernek mondta, sejthette, hogy vissza fog jutni a hír a szüleitekhez. Akkor már velük kellett volna kezdenie a nagy hírterjesztést.

Szóval ezt azért elmondtam volna a testvéremnek, hogy ezt nem így kellett volna intéznie. Ha közvetlenül azelőtt, hogy másoknak terjeszteni kezdte, akkor elmondta volna szüleidnek, akkor biztos nem akadtak volna ki rád se nagyon, hogy te már hosszabb ideje tudtál róla. De úgy, hogy más ismerősöktől tudják meg, hogy a gyerekükkel mi történt, ez azért nagyon rossz érzés lehetett nekik. Szóval vagy maradt volna örökre kettőtök titka ez, vagy mielőtt szélesebb körben elmondja a testvéred, mégiscsak a szüleiteknek kellett volna előbb elmondania.