Tapasztalatokat várok olyanokról, akit a párja családja nem fogadott el. Mit mondtak mi az oka?
Nekem nincs diplomám és fiatalon egyedülálló anya lettem, ezért nem illek a családba. Lassan 3 éve együtt vagyunk a párommal és (tervezetten) jön a baba is. Nem anyosrol van szó, ők örülnek nekünk.
Várok tapasztalatokat, ki hogy tette túl magát ezen a nyilvánvalóan rossz és kellemetlen helyzeten. Köszönöm.
hát uccsó ez durva,de nézd a jó oldalát a te férjed kiállt érted.
Én apósomék azért nem kedvelnek, meeert hát nem tudom :S Talán személyiségileg tljesen más világnézetünk van és ők nem az idomuló fajta, míg én igen. Próbáltam mindig kedves lenni és nem szóltam bele semmibe ami nem volt azonos a nézetemmel (mert nem is zavart),de ők mindenbe belekötöttek, amiben másképp gondolkoztam, viszont azt is viccelődve, hogy véletlenül se sértődhessek meg.A sógor álszent szavakkal lekövérezett és rondának nevezett,de mindezt viccbe burkolva és ők csak nevettek.Egészen addig ez nem zavart amíg nem jött a sógor menyasszonya, akivel egyáltalán nem így bántak(anyósom klónja amúgy) és rájöttem nem mindenkivel ilyenek csak velem.
Erre rá egy nap férjecském ráeszmélt, hogy kilép apuci cégéből és szakmát vált és egyből én lettem ennek az oka(én is a kijelentéskor tudtam meg és előtte sem beszélt erről a férjem, bár ha megtette volna akkor sem állítom meg)és le lettem hordva mindennek. Férjem utána is látogatta őket, ami fájt,de nekem se mondhatta volna meg, hogy ne látogassam a családom és cserébe nem is várta el, hogy én is átmenjek.
Azóta kibékültünk unoka miatt és már semmilyen formában nem bántanak,de őszintén soha nem fogom őket szeretni és már nem is érdekelne, ott ebéden megy a jópofizás az unoka miatt,de ha meghalnak nem fog értük fájni a szívem...
Nem olyan vagyok, mint amilyen menyecskét elképzeltek a kisfiuknak. Ők egy cserfes, "minden lében kanál", családcentrikus (ő családjukhoz), "minden programot közösen a családdal" preferáló, mosolygós szolgáló lányt képzeltek a fiuknak. Ehelyett kaptak egy csendes, szorongó, rossz családi hátterű, megtört kislányt, aki nem hajlandó eltűrni mindent és megjátszania magát a család kedvéért. De a legnagyobb szívfájdalom az, hogy nem készítek minden nap min.2 féle ételt, hanem csak 2naponta főzök 1 félét. Illetve, hogy nem töltjük minden létező szabadidőnket a családdal, mert szeretnénk kettesben lenni.
Nagyon röviden, tömören ennyi.
Majd felém fordulva a következőt mondta:
-Szóval apád szerint ez a több gyerekes ribi csavarta el a fejed? - Kérdezem: -milyen több gyerekes?
Nem is a leribizést kifogásoltad. :D :D :D
Engem azért utálnak, mert a méhkirálynő anyós egy csicskalelkű, bólogató kis mimózát akart a fia mellé, akit kedvére befolyásolhat majd a fiával együtt, már ki is volt nézve a leány, mint a középkorban.(valami gimis osztálytárs, akinek jóban van a szüleivel, de a páromat soha nem érdekelte semmilyen szinten a csaj) Az volt a cél, hogy miután a fia lediplomázik, beköltözik velük egy utcába, elveszi a kis libát, hogy a mamzer a nyakukra járva dirigálhasson amíg meg nem hal. Hát ehelyett tőlük 400 kilométerre lakik a fiuk egy feleséggel, aki még csak nyomokban se hasonlít a kiszemeltre. Ez persze mind az én hibám, meg a családomé, akik merészelnek kedvesek lenni a páromhoz, és ezzel “becsalogatták” a családunkba, engem meg a nyakába varrtak.
Emellett nagy Fideszesek és látták a facebookon, hogy a nagyszüleim DK-sok, erről egyből arra következtettek, hogy akkor az én egész családom én én is kommunista-ateista-sorosista-gyurcsányimádók vagyunk. Az persze, hogy a mi családunkban mindenki arra szavaz akire akar, mert nálunk ez nem téma, meg se fordult a fejükben.
Aztán amikor a férjem elmondta nekik, hogy nem vagyok ateista, meg is vagyok keresztelve, akkor meg az lett a baj, hogy római katolikus vagyok, nem református, mint ők. Mivel a katolikusok nem tagadják meg az ószövetséget, ezért biztosan zsidó is vagyok. (Hozzátenném az ő családjuk igazoltan zsidó származású, míg az enyém nem az.)
Ja, meg az is problémájuk velem, hogy a szüleim elváltak. (Most komolyan erről is én tehetek?)
Az esküvő előtt nem sokkal az volt a bajuk, hogy én nem szeretem őket. Na ezen már csak röhögni tudtam, mert nekik ebben évek munkája volt, hogy én ne szeressem őket.
Szóval mindig találnak valamit amibe belekössenek. Már alig várom, hogy megszülessen a gyerekünk és az első elküldött fotó után kitalálják, hogy nem is a fiuktól van. (Kinézem belőlük, hogy ezzel kezdik majd.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!