Miért akar a családom mindenáron megváltoztatni? Miért nem fogadnak el úgy, ahogy vagyok?
Én azt vallom, hogy mindenki csinálja úgy a dolgait és élje úgy az életét, ahogy neki kényelmes és jó (persze amíg nem veszélyeztet másokat). Ha hülyeséget csinál, hát csinálja, majd tanul a hibájából. Ha boldog, akkor én is örülök vele.
Viszont a családom mindenbe beleszól, ami velem kapcsolatos. Apróságokba, de már nagyon zavar az, hogy ledegradálnak, hülyének néznek, vagy éppen kiabálnak velem, mert pl. én nem szeretek kimenni a napra, vagy fényvédőt kenek az arcomra reggelente.
Miért ilyen márkájú telefont veszek, miért nem megyek el futni, miért vagyok mindig a szobámban. Ha megyek valahová, minek megyek. (nem érdeklődve kérdezik, hanem számon kérve)
Most itthon vagyok 5 napja, mondta az anyám, hogy ne menjek vissza hétvégén Pestre, úgyis ünnep stb. Mondtam, hogy hát jó, legyen, maradok. De nekem ettől függetlenül az egyetemen ugyanúgy vannak óráim, beadandóim és most is kell tanuljak. Erre hogy én minek vagyok mindig a szobámban, mit tudok azon a laptopon bámulni nonstop... Most is beadandót írtam, mire anyám beront, hogy én miért vagyok még 11-kor pizsamában.
Ez a másik, ami zavar, hogy ugye Budapesten én egyedül élek, ami nekem tökéletesen megfelel. Itthon pedig nincs olyan, hogy privát szféra. Pl. fekszem a fürdőszobában a kádban, anyám simán bejön tampont cserélni (úgy, hogy van még egy sima wc-s mosdónk és egy másik tusolós is, tehát 3 fürdő, 3 emberre). Vagy wc-zek és bejön, hogy ő kitakarítja a fürdőszobát... Pont akkor. A szobámba ugyanígy járkál be, kopogás nélkül, fekszik be mellém az ágyba, ölelget. Nem zavarja, hogy éppen órám van és figyelnék, vagy beszélgetek valakivel telefonon. Ráadásul én nem nagyon szeretem, ha valaki csak úgy elkezd fojtogatva ölelgetni, hogy levegőt sem kapok, vagy rám fekszik stb.
válasza:Jesszusom😀
Hat mar az is csoda hogy egyaltalan lementel...
Roviden: sose fognak valtozni. Ebbol hozd ki amit ki tudsz.
válasza: válasza:Huhh... És az ember azt gondolja, neki vannak kibírhatatlan szülei, aztán rádöbben, hogy messze nem így van...😅
Huszonéves korodban is így viselkednek, ezzel már nem tudsz mit tenni... Csak annyit, hogy minél ritkábban legyél otthon!
A leírásod alapján nem rossz ember anyukád, csak egyszerű. Ő nem tudja magáról - és fel sem fogná, ha mondanád neki, akkor sem - hogy idegesítő.
De szerintetek nem mondtam még? Dehogynem.
A tamponos esetre az a válasza, hogy én is onnan jöttem ki, mit finnyáskodok. Ha bejön, amikor a wc-n vagyok, akkor meg hogy jajj hát ő vakarta kiskoromban alólam a sz_Rt, látott már ilyet.
válasza:"ő vakarta kiskoromban alólam a szart"
De már felnőtt vagy, de ezt láthatóan nem érti meg. Értesd meg vele valahogy.
válasza:Édesanyád érzi, hogy kezdesz kicsúszni a fennhatósága alól, és így, a maga "fura" módján igyekszik éreztetni veled, hogy még mindig az ő kicsikéje vagy. Persze, az ember a korral már sem nem az "övé", sem nem "kicsike", hanem egy autonóm, független, fiatal felnőtt, aki igyekszik saját életet építeni magának, és meghúzni a határait, de ezt a szülő nagyon nehezen tudja elfogadni.
Két dolgot tehetsz:
1, Megértéssel viszonyulsz a családodhoz, hiszen szereted őket, ezért megpróbálod rendezni a problémát. Összeírod a számodra kényelmetlen dolgokat, majd leülteted a családodat. Elmondod neki, hogy szívesen vagy itthon velük, és élvezed a társaságukat, HA. És ha NEM, akkor ritkábban jársz majd haza látogatóba, és nem alszol többet a szüleid házában, mert a te felnőtt életed saját szabályokkal bír, amik a te elveidet tükrözik. NEM vagy többé gyerek, aki KÖTELES elviselni mindent. Elvileg egy normálisan működő családban meg lehet beszélni az ilyesmit.
2, Egy szó nélkül kiritkítod a látogatásaidat és az otthonalvásaidat. Amikor hívnak, arra hivatkozol, hogy SAAAAJNOS dolgod van, nem tudsz menni. Ha nyafognak vagy zsarolnak, vigasztalod őket, de továbbra sem mész haza. Beszélgetéskor a telefonban kedves vagy, esetleg egy-egy délutánra hazaugrasz, de éjszakára többet nem. Ez egy félhazugság: nem jelzed, hogy problémád van, csak egy drasztikus lépéssel leválasztod magadat róluk. Kifogástalan udvariassággal kezeled őket, karácsonyra ajándékot küldesz és hetente meghallgatod őket telefonon, de TÖBBET NEM MÉSZ HAZA.
Ez a két féle variáció van.
Attól függően, hogy mennyire tartod fontosnak a családban elfoglalt helyedet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!