Hogy mondjam el egy rokonomnak?

Nem apám nem ilyen. Nem agresszív ő inkább durcizik. És igen a látszatra épül az egész olyan mint valami színház amiben a színészek a családom és én. Én vigyorgok mint akinek semmi gondja nem lenne, mert ha nem igy teszek akkor apám durcizik hogy miért nem értem őt meg, hogy az anyját látni akarja és ha nem megyek le akkor az apja mérges lesz + az apja szólogat is beszólogat ha valami nem tetszik neki. 18 alatt vagyok sajnos. Azon is gondolkoztam, hogy összepakolok este és inkább lelépek egy haveromhoz amég ők 8anyám, apám) teszik a kötelező köröket. De a szüleimet nem akarom halálra ijeszteni bár cetlit hagyhatnék... A rokon az apám apukája, de ezt már mondtam.

Lehet, hogy inkább nem szólok semmit. Ha beszól akkor meg nem reagálok (bár nehéz megállnom) de úgy visszaszólnék csak apámat nem akarom megbántani ezzel a végén ő lenne a rossz szülő aki nem neveli jól az egyszem gyerekét. Kicsit bonyolult a dolog. Az apám közben igérget, hogy ha betöltöm x. életévedet akkor nem kell mennem. Ezt hallom már 3 éve.

Nem, 40 évesen már nem. Gondolj bele, hogyha elköltözök itthonról akkor tudnának pattogtatni? Neeem. Úgyis kinéztem már egy pofás kis egyetemet jó messzire innen.

Egyébként nem mindig ilyen. Olyan a hangulata, mint valami hullámvasút egyszer fent máskor lent. A gond az, hogy az utóbbi többször van. Na mindegy. Megoldom én és megfogadok egy-két tanácsot. Köszönöm annak, aki írt.