Mit gondoltok az ilyen szülőkről?

Szülőként:

Tudom, hogy nehéz, de kicsit tojd le a szüleid véleményét. Egy biztos: okos és szorgalmas vagy, csak rajtad múlik, hogy mire viszed az életben.

Pályaválasztási tanácsadáson voltál már? Segíthet dönteni, hogy merre tovább, melyik tantárgyra koncentrálj.

Ne aggódj, nem leszel örökké gyerek. A legjobb rész még csak most jön. :)

Éltem így, nekem is meg akarta mondani, mi legyek, mert az való nekem. Sajnos én engedtem és csak évek múlva tudtam korrigálni, a megfelelő iskolára váltani.

Ne hajszold túl magad! Én már látom, hogy akkor hibáztam, lemaradtam pótolhatatlan élményekről, csak hogy ne legyen 4-esem. Edzés, külön óra, gyakorlás kell, de nem a szociális életed rovására. Hol vannak a barátaid, akik az öngyilkos gondolatokról lebeszélnének? Hol vannak a tini hülyeségek, amitől értékesek ezek az évek? Ezt keresd inkább a magolás helyett. Én későn kapcsoltam, te légy okosabb!

Én is azt mondom, egyelőre vedd be a lesz*rom pirulát, de úgy készülj, hogy érettségi után költözés: ha "szerencsés" vagy, elég messze laksz a jó egyetemektől, és evidens lesz a koli, akkor nagyobb konfliktus nélkül is önállósulhatsz. Ha nem, akkor meg felveszel szabad felhasználású diákhitelt és részmunkaidőben elmész dolgozni.

MINDIG lesz valami bajuk!

A "beszélgetés" az ilyen szülőkkel teljesen hasztalan.

Akár a kapcsolattartás teljes megszüntetése is lehetőség, ha nem szállnak le rólad.

NE fogadj el nagyobb "ajándékot", mint lakás, kocsi stb, mert mindig felhánytorgatják (és az ilyen szülők úgyis rátesznek haszonélvezetet vagy résztulajdont vagy bármit, hogy ne rendelkezhess felette)