Apai/nagyapai ill. anyai/nagymamai ölelés? Hiányzik.

Én nagyapómat tekintem apámnak. A saját apám tette tönkre a gyerekkoromat az alkoholizálással és a verésekkel,tehát jelen esetben nem róla van szó. őt kifejezni sem tudom,mennyire utálom,kapcsolatot sem tartok vele.

Nálunk a családban nem volt szokás az ölelés. Nekem viszont hiányzik,így az utóbbi időben ha megyek látogatni mamám és nagyapóm mindig így köszönök (nagyon messze laknak tőlünk,így kéthavonta megyek,most először fogok párommal).

De ők olyan merevek. Mama még elég közvetlen is, de nagyapó olyan merev.(ős is megissza a magáét,de soha nem ütött meg,csak néha leüvöltött,ha úgy gondolta nincs igazam,de ez a természete,öreg fát nehéz átültetni) Nekem most,17 évesen kezdett el hiányozni ez az érzés. arra sosem vágytam,hogy a vér szerinti szüleim ölelgessenek, sose szerettem őket igazán.(15 évesen költöztem el tőlük,mert elég lett az agresszióból). De nagyszülőknél hiányzik.

(apai nagyszüleimmel szintén nem tartok kapcsolatot)

Tudom egy kicsit enyhíteni ezt a merevséget?

Na tessék,sírhatnékom lett :) jólesne egy nagyapai ölelés... :)