Hogy beszéljem le őket a kutyáról, ha csak szenvedés lenne az egész?

Nevelőapám kitalálta, hogy ő karácsonyra vesz egy kutyát. Vagy vizslát, vagy huskyt, mert azok mennyire gyönyörűek. Viszont semmi fogalma a kutyatartásról. Reggel 7-8 körül elmegy otthonról, este 6-7-nél hamarabb sosem ér haza, mert még edzeni, teniszezni megy, vagy elmegy a szüleihez, esetleg vidéken tárgyal stb. Anya többet van otthon, az igaz, de ő hajnaltól ébren van, délután 5-kor ér haza a munkából és ő akkor már hulla fáradt.

Tehát a kutya legjobb esetben is csak hétvégente lenne sétáltatva, akkor is nagyon maximum fél órát.

Volt már kutyánk, egy westie. Nagyon szerettük, családtag volt 13 éven át és mikor 4 éve meghalt, az mindenkit megviselt. De most, hogy többet olvasok a kutyákról, a nevelésükről, látom, hogy az a kutya nagyon el lett rontva azzal a "majomszeretettel", amit tőlünk kapott.

Pl. egy idő után anya férje nem fekhetett be éjszakára anya mellé az ágyba, mert a kutya állt az ágyon/anyán és ugatott, morgott a férjére, meg kapkodott felé, ha közeledett. Ezért ők külön is aludtak éveken át a végén, úgy, hogy anya aludt a szobájukban a kutyával, a férje a vendégszobában. Kiskorában mindent szétrágott, szétszedett, akár távirányító felejtődött elérhető helyen, akár cipő, táska, telefon, bármi. Anya állította, hogy majd ahogy nő, úgy hagyja el ezeket a szokásokat, de a kutya még 11-12 évesen is simán szaladt a cipőkkel, ruhákkal, párnákkal bármivel... Volt, hogy vendégek jöttek hozzánk és az egyiknek a 40 ezres bőrcipőjét rágta szanaszét. A séta is többemberes feladat volt vele, mert hiába volt kicsi, minden kutyának nekiment volna és anya nem merte egyedül sétáltatni emiatt, nehogy valami gond legyen és ott legyen egyedül két, vagy több kutya között. Pont ezért csak az utca környékén sétáltunk vele, mert ott nagyjából már tudtuk, hogy nincs kóbor kutya, tudtuk, melyik kerítésnél kell vigyázni stb.

Anya nem akar kutyát egyáltalán, a nevelőapám meg annyit lát, hogy "szépek". Azt nem, hogy mennyi munka lenne velük, hogy egy vizsla több órás vadászatokat bír ki és nem lesz neki elég, ha kiengedik reggel és este az előkertbe pisilni, vagy hétvégén elviszik sétálni 20 percre.

Barátnőm párjának huskyja van, ő szerintem többet foglalkozik azzal a kutyával, mint más ember a gyerekével (ami persze nem gond, bár minden gazdi így csinálná). Naponta 3-4 órákat sétál vele, ebből az egyik hosszabb séta hajnalban, korán reggel van. Van, hogy futni viszi és póráz nélkül mennek, de az a kutya olyan, hogy egyszer szól neki és rögtön ott van mellette. Mi a kutyánknak azt nem tudtuk megtanítani, hogy "Ül", vagy hogy nem szedjük szét a 200 ezres telefont.