Szerintetek milyen egy igazi csalad?
Mar mint milyen kivülről, milyen kell legyen a hangulat, a családtagok közötti kapcsolat, legalább mennyi időt kell együtt tölteni? Egyáltalán létezik tökéletes család?
Én 14 éves lány vagyok és ezekre a kérdésekre lennék kiváncsi nagyon megköszönném a válaszotokat:):)
Szia!
Mindig is tökéletes családról ábrándoztam mivel ez nekem nem adatott meg sajnos soha. Egy szép családot valahogy így tudok elképzelni:
Adott egy annyit kereső apa, hogy meg tudjanak élni és egy gondoskodó anyuka, valamint 2-3 gyerek. Még belefér a tökéletes család modellembe, hogy hétköznap sokat dolgoznak, este már fáradtak és nem törödnek annyit egymással de mindenképpen valamennyi időt fordítanak a beszélgetésre az esti vacsora alatt(kivel mi történt). Hétvégén sokáig aludnak, miután pedig felébredtek a gyerekek bebújnak a szülőkhöz az ágyba/ vagy a férj megcsinálja a reggelit. Hétvégén takarítanak, sütnek-főznek, játszanak a kertben a gyerekekkel és a kutyával, kirándulnak vagy pedig a nagyira bizzák a gyerekeket és kettesben töltenek el egy hétvégét valahol.
Még csak 18 éves vagyok de már most tudom ez csak álom. Szerintem, hogy "filmbélien harmonónikus legyen" egy család nincs. Mindenhol vannak veszekedések, a szülők fáradtak munkából hazmenet, nem jut idő a gyerekekre, a problémájukra, nincs idő beszélgetni. Hétvégén pedig örülnek, hogy egy percre vége a mókuskeréknek...akkor pedig takarítanak és főznek jó pár napra előre, hogy ne kelljen ezzel is hétköznap foglalkozni.:( De azért reménykedem.
Próbálom azt hinni, ha az ember talál egy számára tökéletes feleséget/férjet nincs az az időhiány ami megronthatná az életüket csak nagyon erősen kell szeretni és összefogni.
L/18
A tökéletes elég tág fogalom, számomra megfelelne egy boldog család miszerint mindenki figyel a másikra s megtudják beszélni a dolgokat, tiszteletben tartják s szeretik egymást. Ahol nem éreznek feszűltséget, rosszindulatot ha a másik is ott van, lehet közös programokat csinálni s nem mennek egymás agyára.
Ha van tolerancia s képes valaki beismerni a hibáit az hatalmas erény, bár így működhetne valami.
Ha a gyerek elmond valami számára fontos dolgot akkor azért teszi mert megakar bízni a szülőben, a megértését s véleménye érdekli nem a kritizálás s veszekedés.
A házastársak szánnak egymásra elég időt miután mindenki
megteszi a számára kijelölt feladatokat.
A gyerek tanuljon meg házidolgokat amiben segíthet othon s ezzel is gyakorlatot szerezbennük de cserébe a szülő hagyja, hogy a gyerek gyerekmaradjon, legyen szabadideje amit kedve szerint oszt be életkorának megfelelően.
Ha valamit együtt csinálnak akkor az türelmesen történjen s ne szidva.
Ha valaki rossz kedvű azt hagyják békén had higadjon le s ne piszkálják mert csak veszekedést provokálnak vele.
Szia!
Van a mondás, hogy az "Ember a barátait igen, de a családját nem választhatja meg...". Láttam a másik beírásodat is. Van egy kialakult kép a fejemben, miszerint kevés a jól működő család. Általában kommunkációs problémák vannak. Valamint előfordul, hogy a szülők nem hajlandóak a jobb kapcsolatok érdekében változni, mert "ebben a korban az emberek már nem változnak"... lepattintva a felelősséget.
Nekem édesapámmal való kapcsolatomat nem az hozta rendbe hogy ő változott, hanem meg kellett tanulnom, hogy az embereket és cselekedeteiket nem a saját értékrendünk szerint, hanem az ő értékrendjük szerint kell megítélnünk. Így bármit is csinál édesapám, keresem az okát, hogy vajon miért így viselkedett az adott helyzetben és kialakítom magamban a magyarázatot és a megértést. Meg kell tanulnunk megérteni a viselkedésüket, elfogadni a dolgokhoz társított szabályaikat.
Amióta ennek tudatában vizsgálom családi kapcsolataimat én úgy szeretem édesapám, ahogy van! Hiszen az édesapám és sokat köszönhetek neki.
Nagy segítség volt még számomra, hogy szépen elmondtam, hogy mit gondolok az adott dologról, ami a feszültséget okozta. Pl.: nála a családban egymás alá és fölé rendeltség van, szerintem meg mindenki egyenjogú... ezt elmondtam neki, hogy "Apu, az én fejemben a családban nincsen hierarchia... úgy érzem, hogy itt van, de ettől csalódottságot érzek. Szerintem a család azért család, mert mindenki figyel mindenkire és tiszteletben tart mindenkit...". Így könnyen átérezte, hogy mi van a fejemben. Ezt tudom még tanácsolni.
Én rengeteget tanultam a mostani családom felépítéséből és működéséből és rengeteg dolgot másképp fogok csinálni. Ideális család az lesz, amit majd Te csinálsz meg!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!