Normális dolog, hogy a szüleim még tartják a kapcsolatot az exemmel?
Volt egy hosszabb, és nem működő kapcsolatom, 5 évet voltunk együtt.
A családom még mindig a volt barátomat sírja vissza, hogy mennyire egy kedves és jólelkű ember volt és hogy szeretett... De közben meg vele semmit nem lehetett tervezni, mert ő éppen csak a másnapot tervezte meg. Ott volt közel 30 évesen, diploma, jogosítvány, lakás, egzisztencia nélkül. Én meg azért már vágytam volna egy bizonyos állandóságra, szorgalmaztam volna, hogy tegyünk félre, hogy később akár tudjunk lakást venni, de ő mindig csak azzal jött, hogy minek. Kedves volt, meg szeretett, ez tény. De esküvőről hallani sem akart, a gyerektémával is legalább 10 évet akart várni. Sokszor úgy éreztem, hogy én 20-22 évesen érettebb vagyok, mint ő 28-30 évesen. Dolgozott, ez igaz, de sima szakmunkát és sosem akart többet, jobbat, mert hogy "másnak még ilyen sincs", meg ő nem nyal senkinek az előléptetésért...
Januárban szakítottam vele, egyszerűen már nem bírtam tovább ott. 1-2 hónapig még hívogatott, írt, hogy próbáljuk meg újra, megváltozik stb. De tudtam, hogy ezek csak üres szavak és lehet, hogy az első pár hétben tényleg jó lenne, de utána jönne ugyanaz a monotonitás és ezt nem akartam. A 20-as éveim elején még nem lehetek egy befásult háziasszony, aki az egyetemen kívül nem jár sehová, csak otthon ül. És őszintén mondom, hogy mióta szakítottam vele, sokkal boldogabb vagyok. Megszűntek a hívások, üzenetek is és reméltem, hogy ő is továbblép.
Kiderült, hogy nem. Az anyámmal még mindig heti szinten félórákat beszélnek telefonon, mondta anya, hogy még mindig padlón van, meg hogy én tönkretettem őt, és most 30 évesen költözhetett vissza a szüleihez, kezdheti újraépíteni az életét, én meg élem világom, mintha ez az 5 év meg sem történt volna. Apám is legutóbb mondja, hogy lehet felveszi az új vállalkozásába majd tavasszal, mert "szegény gyerek, még mindig hogy kivan".
Nekem meg ez valahol rosszul esik, mert már a szakításnál is azt hallgattam, hogy mennyire bánni fogom én ezt, meg higgyem el, hogy fél év múlva könyörögni fogok neki, hogy legyünk együtt megint (nem így lett). Szóval már akkor is inkább az ő pártját fogták, és úgy állítottak be engem, mintha én egy lázadó kamasz lennék.
válasza:Nem normális, ahogyan a srác sem.
Hagyd rájuk, majd ha ott fog dolgozni, akkor megtudják.
válasza:Nem egyforma céljaitok voltak, ez elég egyértelmű. Nem akarok a srác ellen beszélni, mert én is ilyen vagyok. Sosem akarok nagyon előre tervezni, inkább a mának élek, de valamennyire fordítok figyelmet azért a jövőre, meg hogy anyagilag egyre stabilabb legyek.
Láttam már ilyenre is példát, hogy az ex jóban maradt apóssal-anyóssal. Lehet, hogy ők már a jövendőbeli férjedet, az unokákat vizionálták, és most aggódnak, hogy mi lesz így veled. Persze ok nélkül, mert majd találsz mást. Azt nem írtad, hogy van-e azóta valakid. Úgy gondolom, ha lenne komoly kapcsolatod, akkor már kevésbé kellene a régit siratniuk. Ha jelenleg egyedül vagy, akkor ez magyarázat lehet. Ha van már új pasid, akkor gázabb a szituáció.
Lehet, hogy az exed - akár tudatosan, akár nem - a szüleiden keresztül akar a közeledben maradni. Ezt nem kéne erőltetni szerintem, de ehhez kell, hogy legyen egy stabil párod, aki feledteti velük az előzőt.
válasza:Felőlem azzal barátkoznak a szüleim akivel akarnak, ahogy én is.
Csak egy valamire kérném meg őket nyomatékosan, hogy ne reklámozzák nekem a pasit, mert az már az életembe való beavatkozás.
válasza: válasza: válasza:Én láttam már olyat a barátnői körében, hogy szakítás után még a srác szüleivel jóban maradtak. Viszont egyik esetben sem volt a szülők részéről nyomás, hogy az ex barátnő milyen jó volt, kér, hogy fiam kidobtad. Az egyik esetében ez az ismeretség elkopott. A másik esetben meg hatalmas barátság lett a barátnőm és a srác anyja között. Hosszabb és biztosabb barátság, mint amekkora szerelem volt, pedig az is komoly volt. Azóta mind a két fél boldog kapcsolatban él, ritkán találkoznak, de akkor kedves régi ismerősként köszöntik egymást.
Tehát azzal nem lenne baj, ha tartanák a kapcsolatot, nyilván szokatlan, de lehet ezt kulturáltan is csinálni. Azzal már inkább gond van, hogy felhozzák neked, hogy kivan miattad, bezzeg ilyet jólelkűt aki így szeret nem fog találni - ettől a mondattól meg kész vagyok. :D Nekem az exem szakításkor mondta azt, hogy nem találok még egy srácot, akinek a szülei majd úgy szeretnek, mint ők engem. A sors fintora, hogy a következő kapcsolatomban valóban gyűlöltük egymást a szülőkkel, de hasonló céltalan állóvíz volt nekem is a z a kapcsolat.
Fejlődsz tovább kell lépni. A szüleiddel értesd meg, hogy nem vagy rá kíváncsi , előtted többet róla ne beszéljenek.
válasza: válasza:A mostani szülőknek, csak azzal szabad beszélniük, akikre ti beleegyeztek. Majd az ilyenektől kérünk engedélyt, hogy xy-nal beszélhetek e.
Bolondok.
válasza:Lett új párom, együtt is élünk. Ezért is zavar ez, mert felé meg pl. egyáltalán nem nyitnak, a családi összejövetelek is inkább kínosak emiatt...
Nem arról van szó, hogy csak azzal beszélhetnek, akit én megengedek, de könyörgöm... Én sem állok le anyám exeivel jópofizni, meg telefonálgatni.
Meg mi az, hogy "ilyenektől"?! Már ne is haragudj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!