Most komolyan én vagyok a hülye, amiért huszonévesen (kb. fél évvel az államvizsga előtt) szeretnék egy rendes munkát?
1. állásinterjún egyszer az interjúztató kifogásolta, miért keresek munkát, míg nincs meg a diplomám
2. utolsó tantárgyi vizsgám után nem sokkal lejárt a hallgatói jogviszonyom, így aztán a diákmunka kiesik, pedig az jó volt, csináltam (műszaki informatika diplomám lesz)
3. a szüleim piszkálnak, hogy miért akarok elfogadni egy 8 órás lehetőséget (ami mellesleg lehet, hogy tanulmányaimnak is megfelelő részben, mert a cég profilja kapcsolatos azzal, amit tanulok), tényleg rendes fizetésért, és miért nem jó nekem egy 4 vagy 6 órás (mellesleg 4 órásat nem is találtam, a 6 órás meg csak távolról súrolja a tanulmányaimat, tehát csak annyi, hogy számítógépen kell dolgozni, amit érettségivel is bárki megcsinál)
Most várom a 8 órás hely visszajelzését még, a héten (kedden) voltam, és az nagyon jó lenne, de a családom miért nem érti, hogy felnövök és referencia nélkül nem lehet rendesen boldogulni ebben a szakmában?
Beszélni nem lehet velük, már próbáltam, de nekik ez abból áll, hogy ők elmondhatják, miért nem, én addig kussoljak, de ha én akarom elmondani, akkor amint az ellenkezik az ő véleményükkel, akkor vádaskodnak, meg hálátlan vagyok, meg veszekednek, kiabálnak, szóval már bele se merek kezdeni. De ugye nem én vagyok ebben a hülye?
Szerintem teljesen normális ez az igényed.
Nem lehet, hogy csak attól félnek, hogy így túl önálló leszel, és kirepülsz?
Azért arra figyelj, hogy a munka ne álljon a tanulmányok útjába, főleg így a finishben.
Az a probléma, hogy vagy az a bajuk, hogy "menjek már el dolgozni", vagy az, hogy "ne menjek dolgozni", és egyébként ha összevesznek, akkor én vagyok az a bizonyos rongy, amibe belerúgnak... és a munka már csak ezért is jó lenne, mert nem kéne itthon ücsörögnöm, és értelmes dologgal foglalnám le magam, és talán elkezdene feltűnni nekik, hogy a problémáikat nekik kell megoldani, nem rajtam keresztül.
Egyébként én nagyon szeretném ezt a munkát, közel is van (fél óra BKV), informatikát tanulok, ez meg egy számítástechnikai kereskedés, tehát kicsit aktívan benne lennék az aktuális eszközök témában, valahol el kell kezdeni, és ez talán jobb referencia, mint amiben csak adatokat kell rögzíteni, de teljesen más témában. És a 8 óra munka után még mindig lenne időm tanulni, meg hétvégén. A könyvtár, ami útba esik, amikor délutánosak, este 7-ig nyitva van, még az is belefér, ha ki akarok hozni valamit vagy visszavinni, de ha kell, a belvárosiba is be tudok menni, mert közvetlen gyors BKV van. A szakdoliban szabad kezet kaptam a konzulensemtől. Nagyon szeretném ezt a munkát, úgyhogy nagyon bizakodok, hogy visszahívnak és azt mondják, hogy OKÉ, mehetek.
Szia,
Én elsős voltam a fősulin nappalin, amikor elvállaltam egy 8órás munkát, a szakmámban, annyi, hogy a gyakorlatok ideje olyan, mint az ebédszünetem...
A családom pedig nem akadt ki, sőt azért a nettó sok jól jön:) És nem beszélve arról, hogy gyakorlat:)
Sok sikert a munkakeresés terén
Nem ertem mi a problemaja a szuleidnek ezzel a munkakeresessel. Szerintem buszkenek kellene lenniuk arra, hogy szorgalmas vagy, es inkabb mindenben tamogatniuk kellene. Kulonben meg nem vagy mar dedos, te tudod hogy neked mi a jo. Ha felvesznek, es a tanulasod rovasara megy a munka, azt pedig ugyis erezni fogod, es akkor abbahagyod a munkat.
Nagyon ugyes vagy, jo lenne ha minden fiatal igy gondolkodna. Remelem sikerul, es megkapod a munkat, majd ird meg! Szoritok neked!
Az első vagyok.
Nagyon drukkolok, hogy sikerüljön, mert azok alapján, amit leírtál, ez lenne Neked a legjobb.
Aztán mikor már lediplomáztál, és a melóban is fix a helyed, keress néhány lakótársat aztán uccu neki! :)
Igazából a szüleid büszkék lehetnének rád, mert a mostani fiatalokra nem jellemző ez a fene nagy munkakedv. (Mintha én olyan öreg lennék, hehe)
Én levelezőn végeztem a főiskolát, igaz, előtte jártam két évet nappalira máshova, amit abbahagytam, ezért öreg fejjel 24 évesen diplomáztam idén májusban. Nekem természetes volt, hogy dolgozom, mivel levelező mellett simán lehet, meg már nem is anyuékkal laktam, de volt egy évfolyamtársam, szintén lány, aki meresztette a sejhaját egész nap otthon, és inkább elvégzett még mindenféle felesleges OKJ-s sz*rokat, hogy ne kelljen elmennie dolgozni. ja egyébként ő 3 évvel fiatalabb nálam.
Szóval ha piszkálnak, mondd meg, hogy legyenek inkább büszkék Rád!
Egy kalappal!
Majd írd meg, felvettek-e! :)
Nem vagy hülye én becsülöm benned, hogy inkább munkát keresel mint hogy otthon ülsz a szüleid nyakán.
De a kommented alapján egyke vagy így a szülőkben kettős érzelem uralkodik, a kicsi fiam illetve a felnőtté vállás elfogadása között. Ne haragudj rájuk szülők, majd te is jársz hasonló cípőbe:)
Tehát szorítok a munkahelyhez és légy elnézőbb a szerető szüleiddel.
Ez nem szakmai kérdés, meg nem az a kérdés, hogy jót csinálsz, vagy sem, mert minden objektív szempont alapján jól teszed (én is informatikus vagyok). Itt valami családi probléma van a háttérben és egyáltalán nem a te munkába állásodról van szó.
Szerintem mindenképpen kezdj el dolgozni, mert ha a saját lábadon állsz, akkor sokkal jobb pozícióban vagy a szüleiddel való problémakezelésben, mintha még a pénzt is te kapnád. Így hatalommal nem tudnak legalább visszaélni (csak lelki zsarolással és hasonlókkal). Szóval én javaslom, hogy valahogy tudd meg, gondolkodd ki, ha kell pszichológus segítségével, hogy mi a VALÓDI probléma a családi kapcsolatrendszeretekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!