Van erre a problémára megoldás?
A húszas éveim második gfelében járok.(F) Normán,hétköznapi életet élek. A baj az,hogy nem tudok lányokkal ismerkedni és baráti köröm sem nagyon van, max. 1-2 ember.
Az egyik problémám az,hogy emiatt borzasztó kissebbrendűségi érzésem van állandóan másokkal szemben.
A másik pedig,hogy nem hiszem,hogy valaha is sikerülni fog,hogy boldog házasságban éljek,mert nem érzem magamat képesnek rá, sem arra,hogy párt találjak,sem arra,hogy helytálljak majd családfőként.
Ven erre más megoldás a "végső"-n kívül?
Rázd meg magad öcsém, mert, ha én rázlak meg azt megemlegeted.
Fiatal vagy és egészséges, ne nyavalyogj itten!
:))
Elnézést a panaszokért,de a való életben soha nem merném kimutatni. Itt lehetek őszinte. Majd remélem,sikerülni fog.
A gond egyébként abban is rejlik,hogy bár alapjában véve nincs gond velem,de eltérek az átlagtól. Másképpen gondolkodom és másképpen beszélek.Ez rövid idő alatt feltűnik minden embernek és ha nem is taszítja, de nem is vonzza őket. Az emberek 90%-ának semleges vagyok,mint a langyos víz.Ezern pedig nem tudom,hogyan tudnék változtatni.
A sokat írogató vagyok:
Igen, megértelek. Én is ilyen vagyok, ezért próbálok segíteni. Nem szoktam kimutatni, mert mások szerint tök átlagos vagyok, de belül emésztenek a dolgok mégis.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!