Miért engem hibáztat, amiért összetört az autó?

Anyukám férje tavaly nyáron vett egy új autót, és nagyon (betegesen) féltette. Pl. 2 hónapig egyáltalán nem is használta, a garázsba mi be sem állhattunk a másik kocsikkal, vagy nem mehettünk be egyáltalán, ha az ő kocsija ott volt (3 autó elfér benne, így hely bőven van). Mióta megvan, azóta is összvissz kétszer ültem benne, anya is csak pár alkalommal többször. Vezetni egyáltalán nem vezethetjük. Nagyon fél vezetni a mai napig, egy 15 perces úton leizzad. Két napja értem kellett volna jönnie, és útközben összetörte az autó elejét. Azért, mert valamit pakolt a mellette lévő ülésnél, és nem látta, hogy az előtte lévő autó fékezett, mert kanyarodni akart. Így nekiment. Most meg rám van megsértődve, hogy ez az én hibám, miért nem bírtam hazamenni máshogy, és hogy miattam törte össze az autóját. De szerintem meg ez csak idő kérdése volt, mert nem vezet jól egyáltalán. Nem figyel, szétszórt és annyira fél a saját kocsijától, hogy rossz nézni. Közben meg tegnap is elkezdett kiabálni az anyámmal, hogy "emiatt a köcsög gyerek miatt lett összetörve a kocsi" és hogy ezek után várhatom, mikor ülhetek bele legközelebb. Pedig nem valami 50 milliós autócsodáról van szó, teljesen átlagos kocsi. És nekem ez valahol rosszul esik, mert én ott sem voltam, nem is én törtem össze.