A családom lenéz, az öcsém utánoz, mit kezdjek a helyzettel?

Már régóta magánéleti problémákkal küzdök, a barátaimat hanyagolom, pedig tudom, hogy szükségem lenne rájuk.Az önértékelésem katasztrofálisan csökkent, de ezt senki sem veszi észre, akaratom ellenére is öntelt barom vagyok.

A családom a lelki és magánéleti problémáimat normálisnak titulálja, és mikor láthatóan rosszul vagyok pl. ebédnél, akkor öcsém rátesz minderre egy lapáttal, és ő is "nagyon szomorú lesz", nem gúnyból, szerintem csak simán idióta. (Btw 16 vagyok, öcsém két évvel fiatalabb)

De amikor neki van "problémája", akkor őt mindig megkérdezik, hogy mi a baj, ellentétben velem.

Hozzáteszem, hogy van egy nővérem is, akit szintén eléggé elhanyagoltak, és csak a tananyagot tömték a fejébe, felnőtt fejjel is szeretethiánnyal és dühkezelési problémákkal küzd.