Egy energiavámpírt hogy tudom kizárni az életemből?

Nem értem sokan ide jönnek kiélni magukat mert otthon biztos kus van nekik. Hanem tudtok tanácsot adni, miért kell okoskodni?

Bele kötni, hogy mikor van kész a lakás, meg hamarabb vásárolni??? Hat menj oda vegyel egyet nekik ha ennyire okos vagy ezen a terén, látszik, hogy egy darab lakást nem vetettek meg de nem is építkeztetek.

Nekem pont egy ilyen "családtaggal" van problémám :D Én úgy oldom meg ezt a dolgot, hogy évek óta nem találkoztam vele. Van egy ugyanolyan anyósom (bár még csak leendő anyós, mert még nem házasodtunk össze) mint a tiéd, aki folyton erőltetné, hogy legyünk jóba. A páromat is zavarja a helyzet, rossz neki, hogy semmilyen családi eseményen nem veszek részt, ha ott van az a némber, de nem tudok mit tenni, ha elviselhetetlen.

Nálatok az a baj, hogy ott éltek egy házban. :/ Persze én megértem, hogy mivel jár egy építkezés, egy ház lakhatóvá tétele, egy költözés stb., és mennyire jól jön az, hogy tudtok spórolni így, de ha ennyire szar a helyzet, lehet jobban járnátok ha elmennétek albérletbe. Ha végre sikerül elköltözni, utána meg tarts távolságot a menytársadtól. Én már megtanultam, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy rosszindulatú, szemét és kétszínű emberek megkeserítsék számunkra (pedig csak 1 évvel vagyok idősebb nálad).

Szia!

Tudod, én azt tanultam meg, hogy nem érdemes mindent megtenni a jó viszonyért! S mindennap kiderül számomra ez a munkában is már...

Nem kell jópofáskodni. Én legalábbis őszintén kedves voltam sok sértés ellenére, semmit sem használt! Nem éri meg! Mutass tükröt! Ne akarj megfelelni senki kedvéért! Még a párod miatt sem!

Ha tudod ültesd le őket vagy teremts olyan helyzetet, amikor lehullhat róla az álarc.

Én a sógornőmmel jártam így, hogy "családtagot" említsek. A sóginővel (a férjem huga) én mindig kedves voltam, barátságos, szerettem volna barátnő lenni vele, de közben én felnőttként szerettem volna kezelni - másokkal ellentétbe. Illetve ő maga is így viselkedik. Így hát emiatt én nem elégítettem ki az elvárt csodálatot az irányában a semmiért is, nem ajnároztam, nem szolgáltam ki az igényeit, sőt arra buzdítottam anyósomat, hogy ennyi éves embert nem kellene 100%-ban kiszolgálni (mivel anyósom feszt nekem panaszkodott, hogy mindent neki kell csinálni, de a lányától semmit sem várt el). Szóval én felnőttként akartam kezelni, ez viszont annyira beütött nála, hogy feltűnt hogy egyátalán nem is nézett már rám egy idő után! Sőt akkor volt a csúcspont ennek, amikor tudatosult benne, hogy a bátyja elvesz, ott vége lett teljesen... A szó szoros értelmében levegőnek néz azóta is (lassan 4 éve masszívan) és a család ebben támogatja! Vagyis abban, hogy engem utál - ebben együttesen benne van az egész család!

Egy nagy hazug rosszindulatú nárcisztikus lány, mert nem nő 25 évesen. Anyuka kedvence, ki van szolgálva, otthon lakik, felújítják a "gyerekszobáját"... tehát anyósom őt favorizálja csak és kizárólag már és minden baj okozója én vagyok... Vagyis rám kenték, hogy én nem akarok jóban lenni, holott a seggüket kinyaltam azért, hogy szeressenek.

Természetesen én maradtam alul és azóta még a család is kirekesztett minket a férjemmel együtt, mert a sógornő "irányít". Vagyis anyósom egy gyenge jellem és azt hiszi a lánya szereti őt vagy nem tudom mit hisz, de a lánya ugyan úgy kihasználja őt, mint ő mondjuk a saját fiát... A fiától elvett majd a lányának adta.

Még ha nehéz is, ne sülyedj le az ő szintjére!

Semmilyen provokációjára ne reagálj. Sajnálatra méltó személy aki így viselkedik. Valószínűleg a dicséret a szeretet nyelve, azt szomjazza. Ha van olyan amit elismerésre méltónak találsz benne, tégy egy próbát, dicsérd meg!