Mit tehetnék, hogy ne készüljek ki míg itthon lakok?

De hiszen ez a te hibád! Miért kell körbeugrálni a húgodat? Hazajön, közlöd vele, hogy te befejezted! Nem vagy senki cselédje. Ha éhes, főzzön. Ha tiszta ruha kell neki mosson magára. De te ettől a naptól kezdve nem leszel cseléd! Az meg. hogy lustának neveznek, tojd le. Vagy kérdezd meg olyankor, hogy "és te? mit csináltál azon kívül, hogy engem akarsz ugráltatni?"

Tényleg a te hibád! Hagyod, hogy cselédnek kezeljenek. Ha te nem változtassz rajta, akkor nem is változik semmi.

Ne várd, hoyg majd észreveszik, mit kellene csinálni a háztartásban. Nem érzik úgy, hogy ez az ő dolguk, de ezen lehet és célszerű is változtatni.

Írj listát a feladatokról és hogy melyik mennyi dőt vesz igénybe. Utána osszátok el arányosan. Nyilván aki heti két napot van otthon, az kevesebbet csinál, mint aki folyamatosan, és aki 8 órát dolgozik, az talán kevesebbet, mint aki négyet, de ha tanulsz is a 4 órás munka mellett, nyilván azt is figyelembe kell venni.

Ha sikerül az egyesség, írjátok le, és függesszétek ki a falra. (Készíts másolatot, hátha valaki a kint lévőt hirtelen felindulásból összetépi.) Azt is tisztázzátok, hogy bizonyos dolgok másoktól függenek (pl. bevásárlás-főzés), ezek elmaradhatnak, ha hiányzik valamelyik előfeltétel.

Utána pedig ragaszkodj hozzá, hogy nem csinálsz többet, mint amit megbeszéltetek. Sőt, ha valaki a szükséges "előmunkákat" nem végezte el, akkor sajnos nem csinálod meg a részedet sem. Magyarul ha nincs tiszta fazék, nem fogsz főzni, és ha a vásárlós nem hozta meg a hozzávalókat, nem rohansz el a boltba. Ha nem lesz mit csomagolni a húgodnak vasárnap délután, akkor nem lesz. Vegyél magadnak tartós kenyeret vagy valami hasonlót meg egy doboz margarint, és ezt éhenhalás ellen tartsd a szobádban. De tényleg csak magadnak.

Ha pedig valaki méltatlankodik az elllátás romlása miatt, csak mutass a kifüggesztett egyezségre.

Ha nem sikerülne megegyezni, akkor jelentsd be egyoldalúan, hogy ezután ezt és ezt fogod megcsinálni, a többit oldják meg ők. Anyukád fogadhat bejárónőt, ráveheti a húgodat, hogy segítsen, ő is megcsinálhatja, de nem kötelezhet rá, hog mindent te végezz el.

Persze azt ne várd, hogy eközben nagyon népszerű leszel otthon. Dehát most se vagy az, elsősorban mint háztartási alkalmazottat értékelnek, de úgy se eléggé.

Takarítsd el a zsarnok húgodat a francba. Tudod ki hagyná, hogy így kihasználják.

Nem kell ilyen önfeláldozónak lenned, mert sżarnak rád így is.

Tehát legyél csak önző, és állítsd le a tesód mit képzel, hogy így uralkodik rajtad? Főzzön magára!

Csak lesz elég erőd eltakarítani a nyomi kis görcsöt?

Olyan mérges leszek, mikor ilyeneket olvasok basszus....

Miért hagyod magad? A hugit már a legelső beszólásánál kellett volna jól helyretenni, te meg még ugrálsz is neki és nyelsz...pofám leszakad. Mikor lelustáz, te csak állsz, mint a kuka, ahelyett, hogy kiosztanád? Mindegy, még most sem késő. A helyedben hétfőtől elkezdeném összeírni, miket csináltál meg aznap és ezt egész héten. Ha a kishercegnő beszól, nyomd a kezébe a listát és kérdezd meg, ő mi a lóxart csinált meg ezekből, hogy van pofája lelustázni. Bár én első körben anyukáddal ülnék le nyugodtan átbeszélni a dolgokat. Neki is nyugodtan mutasd meg, mi mindent csináltál és mondd el, mik azok a dolgok, amik bántanak. Ha anyukád jól reagál, akkor hármasban is összeülnék tesókával és tisztáznám a dolgokat.