Titeket idegesítene a helyemben?

Kamasz vagy? Ha fiu akkor anyudat epitsd le de ne teljesen. Ha lany is :D en amig ott eltem szoltam h elmegyek. Max annyit h kb merre es h aznap ne varjanak. Mondd mindig azt h nagyon keson mesz es akkor ha elobb mesz mint mondod nem tud belekotni!

23n

Ahol többen élnek együtt, ott ez teljesen alap. Nálunk mondjuk kérdezni sem kell, mert eleve szólunk egymásnak. Én is a gyerekeimnek, ők is nekem.

Igen, anyaként szeretném előre tudni, hogy ott alszik-e valakinél a gyerekem, mert mivel otthon lakik, elvileg hazajár aludni. Ha nem jön haza, szeretném tudni, hogy azért mert biztonságban van a barátjánál/barátnőjénél és nem kezdek el rettegni, hogy mi történt vele. Ha kiskorú vagy, akkor meg még ráadásul kötelességük is tudni rólad, mert felelősek érted.

Nekem gyerekként és kamaszként nem volt magánszférám, mindenben kutakodtak a szüleim, minden nem rájuk tartozó intim részletet tudni akartak, ezért sokáig nagyon nehezen viseltem a legártatlanabb érdeklődést is. A zsigeri első reakcióm még mindig az idegesség, de már megtanultam kezelni, meg kellett tanulnom, hogy nem minden kérdés rossz szándékú, nem minden kérdés jelenti azt, hogy az illető fel akar valamit használni ellenem vagy uralkodni akar rajtam, mint ahogy anyám tette anno.

Ha együtt élsz valakivel, akkor teljesen alap, ha megosztod, hová mész és kb. mikor jössz. Ha változik a terv, egy sms 20 másodperc, nem kerül sokba. Még lakótársak esetén is ez a helyzet, ha minimum haveri a viszony és nem abból áll az együtt élés, hogy néha elmentek egymás mellett a folyosón.

Ha idegesít a kérdezősködés, előzd meg azzal, hogy előre megosztasz annyi információt, amennyi neked belefér. Egy "megyek Bélához, holnap dél körül jövök" nem nagy erőfeszítés, főleg, ha ezzel megelőzöd a konfliktust.

"Ha mindenkinek van saját kulcsa, akkor van értelme ezt megbeszélni?"

Igen, van, mert ha tudom, hogy nem jön haza akkor nem aggódok, hogy még késő éjszaka sem érkezett meg. Gondolj csak bele, ha anyukád elmenne egy barátnőjéhez aztán úgy döntene, hogy ott alszik, de nem szólna neked, te nem aggódnál, hogy mi történt vele, miért nem ért haza?

30 éve albérlőként a házinéninek is megmondtam, hogy hazajövök-e aznap este, vagy nem biztos. Vagy ha változott s program, felhívtam. Lakótársak között ez így szokás. Nem az ellenőrzésről szól a dolog, hanem arról, hogy törődünk egymással. Főleg mióta olyan egyszerű értesíteni a másikat. Küldhetsz SMS-t, felhívhatod, írhatsz a facebookon, meg még kitudja hány módon.

A "mi történt veled ma?" kérdés célja sem az elszámoltatás, hanem annak a jelzése, hogy itt vagyok, figyelek rád, ha valamit szívesen elmondanál, azt meghallgatom. Kedves lenne, ha pár egyszerű mondat "semmi különös, jól elfáradtam a ..., érdekes volt a ..., gyorsan hazaértem, mert azonnal jött a...." után visszakérdeznél: És te hogy vagy? Milyen napod volt? Talán a téged kérdezgető hozzátartozód örömmel mesélne, jól esne neki az érdeklődés.

Nem idegesített.

Teljesen természetes, hogy együtt lakó családtagok szeretnék tudni egymásról, hogy a másik kb. mikor jön haza, hazajön-e éjszakára.

Amit már más is írt: ha azt mondja vacsorára hazaér, akkor mondjuk este 8 után már megcsörgetem, nem történt-e baja. Ha azt mondja a párjánál alszik, akkor nem várom haza.

Elég szomorú, ha akárhány évesen (akár kamasz korban, akár fiatal felnőtt korban) ezt valaki nem képes belátni. Nem vadidegenként élünk egymás mellett, hanem szerető családtagként.