Erőszakos családdal mit lehet kezdeni?

Igazuk van? Normális, hogy ilyen erőszakosak?

32 éves Nő vagyok, a vőlegényemmel élünk kettesben, saját lakásunkban! Pár éve elkezdtem egy egyetemi képzést. A párom fizetéséből éltünk akkor, mert én csak tanultam. Aztán egyszer jött egy munka nekem, ami nem a képzésemhez kapcsolódik, teljesen más. Jogról váltottam gyerekekkel való foglalkozásra. És benne maradtam ebben. Azóta 3 év telt el, és annyira bejött nekem ez a munka, hogy azóta is ezt csinálom. Nagyon bejött nekem a vele járó életmód, hogy jövök-megyek, nem egy irodában ülök. Változatos, én szabhatom meg a saját magam órabérét, jól érzem magam, szinte mintha nem is dolgoznék. Szóval ezt akarom csinálni, és nem érdekel a jog. Még másfél évem lenne belőle, valószínűleg be fogom fejezni, ha már ennyit megcsináltam, de nem ez teszi ki a mindennapjaimat. Inkább majd egy munkamhoz kapcsolódó képzést végeznék el.

Nah a család egy része teljesen ki van bukva. Hogy most azonnal diplomázzak le, felejtsem el ezt a baromságot amit csinálok stb. Napi szinten hívogatnak mint egy kamaszgyereket, h jelentkeztem e vizsgára stb.

Mégis mi a fenét gondolnak? Hogy megmondhatják mit dolgozzak egész életemben? Hogy 32 évesen dirigálhatnak? Nem fizetnek nekem/nekünk semmit, mindent a párom, és mostmár kettőnk fizetéséből állunk. Nem tartozok nekik elszámolni. És zaklatnak már lassan a napi többszöri hivogatassal, amióta pár hete megmondtam, hogy maradok a gyerekekkel, és most nem fogok az egyetemen tanulni. Teljesen kikeltek magukból.