Telebeszélik a gyerekem fejét, ma már ő volt elővéve. Mit csináljak ebben a helyzetben?
A lányom 10 éves, az apjával 6 éve elváltunk. Nekem időközben lett másik férjem, de a volt férjemmel a jóviszony megmaradt, már amennyire ez lehetséges azok után, hogy szeretője volt másfél éven át mellettem...
A lényeg, hogy kéthetente a volt anyósoméknál van a lányom, ott lakik a volt sógornőm is. Már többször mondta, hogy csúnyán beszéltek rólam ott, vagy megjegyzést tettek ránk, hogy élünk, hova megyünk nyaralni, vagy éppen hogy nevelem a lányomat. De a legutóbbi betett, a lányom hazafele megkérdezte tőlem a kocsiban, hogy én a férjemmel tényleg a pénz miatt vagyok együtt?! Kérdeztem, hogy ezt honnan veszi, mert lövésem sem volt, hol hallhatott ilyet akár rólam, akár másról. Mondta, hogy a nagynénje mondta neki, meg hogy "jó cserét csináltam, az biztos". Én akkor felhívtam a volt sógornőmet, hogy igaz-e ez, vagy a gyerek ferdít. Mondta, hogy hát ő csak viccelt, meg nem gondolta, hogy ezt majd visszamondja, és ezt ő egyáltalán nem komolyan gondolta. Akkor elég határozottan elmondtam neki, hogy előbb a saját életében tegyen rendet, azután foglalkozzon az enyémmel és hogyha problémája van, zavarja valami, azt nekem mondja, ne a lányomnak. Plusz úgy érzem, hogy abban a házasságban nem én voltam az, aki átvágta a másikat, aztán próbálta kiforgatni még a saját vagyonából is (anyósomék pl nagyon pályáztak a lakásom felére, szüleimtől földekre), úgyhogy nem érzem úgy, hogy én lennék az, akiről így kéne beszélni. Akkor szabadkozott, hogy hát ő akkor sem úgy gondolta, meg nem akar ezért haragot velem. Gondoltam ennyi.
Viszont ma is náluk volt a lányom, mikor délután hazajött, láttam, hogy van valami baja. Kérdezgettem, érdeklődtem, de nem mondott semmit. Most elalváskor mondta, hogy miért hívtam fel a nagynénjét, mert most haragszik rá ott mindenki, hogy ő árulkodott, és neki ezek után semmit nem fognak elmondani, mert mindennel szalad hozzám. Ideges vagyok nagyon, mert nem gondolom, hogy egy gyereket hibáztatni kéne ezért, meg szemrehányást tenni neki. A férjem szerint feleslegesen puffogok ezen, mert változni úgysem fognak, és ha megint telefonálok, lehet újra elő lesz véve a gyerek. De akkor tűrjek csendben?! Ez most volt 10-kor, akkor már nem akartam feltelefonálni őket, főleg mert anyósom beveszi 9-kor a gyógyszereit és utána már k.o.
10-es vagyok.
Azt is kérheted, hogy a családsegítő központban , a gyámhatóságon találkozhasson az unokájával, ha
végképp nem fogja fel, hogy a ti családi életetek,
amit ők nem is ismerhetnek, csak rosszindulatú feltételezéseik lehetnek, nem lehet téma a gyerek
előtt.
Beszéljék meg egymás között, de a gyerek előtt, téged nem érdekel, hogy miket hordanak össze.
A gyerek előtti megjegyzéseket megtiltod.
Mindenképpen menj be a családsegítő központba, s ott megmondják pontosan, hogy milyen lehetőségeid vannak.
Anyósék pont ilyen harcban vannak a másik unoka miatt, ott sem akarja elengedni az anya a konfliktusuk miatt. Nemsokára lesz a gyámhatósági szembesítés, aztán megy bíróságra az ügy. Elszánt az anyós is, menye is. Csak a gyereket szarják le.
Ebben az ügyben sem fog más változást hozni, csak a hivatalos út. A gyerek apja elviheti a gyereket, de onnantól az ő felelőssége, hogy a káros befolyást kezelje. Ha ezt nem teszi, akkor a felügyelettel történő láthatás a megoldás ideiglenes jelleggel az anya otthonában. Ki kell zárni a káros befolyást.
Én nem tűrnék csendben a helyeden, anyuka-fejjel ezt mondom.
De voltam a kislányod helyzetében, igaz, nálam csak nagymama volt, egyéb rokonok nem.
nagyon rossz volt, hogy mindig csúnyákat mondtak az anyukámról, mert tudtam, hogy nem igaz, szerettem/szeretem őt, és még így is akaratlanul is undok voltam vele egy-két napig a láthatásos hétvégék után.
Aztán 14 lettem, mikor kerek perec megmondtam a nagyanyámnak, hogy nem igaz, amiket állít. Onnantól nem volt rám kíváncsi, többet nem kellett mennem.
Szülőként most azt tenném, hogy leülnék és indulatok nélkül szép nyugodtan beszélgetnék az adott rokonokkal, hogy a viselkedésük mennyire káros a gyerekre, és felvázolnám azt a jogi lehetőséget, amit előttem leírtak többen.
És nem lehetek elég hálás a volt férjem jelenlegi feleségének, illetve a rokonságnak, ha szidnak is a hátam mögött, a gyerek előtt (10 éves lány) soha egyetlen rossz szót sem mondanak rám.
Kitartást és a problémára mielőbbi megoldást kívánok!
Az a baj ezzel, hogy nem engedem oda, hogy akkor az apját sem látná... Mert náluk született kistesó, és azóta a férjem nem láthatja a gyereket, nem lehet vele, nem viheti sehova, stb. Ezért a nagyszülőkhöz szokott menni, és oda megy az apja 1-2 órára, akkor látja. Nincs ez jól, tudom én is. Főleg, hogy nálunk nem ezt látja, a férjem sosem viselkedett vele idegenként, a sajátjaként szereti. Ezért sem érti, hogy "apa felesége" miért nem szereti, miért nem engedi oda.
Nem gonolom, hogy azzal, hogy felhívtam őket, elárultam volna a gyerekem! Azt hittem, felnőttek módjára ezt tudjuk rendezni.
12:41
Nem,nem kell asszisztálni a hazugságokhoz,hanem a lányommal megbeszélem és felvilágositom, hogy amit mondanak nem fedi a valóságot, de nem nem hivtam volna fel õket.Már csak azért sem,hogy ne örüljenek annak,hogy felbosszantottak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!