Hogy bírjam ki vele ezt a 6 hetet?

Az a helyzet, hogy kiskorom óta nagyon rossz az anyámmal a kapcsolatom. Nem is tudom, hol kezdjem... körülbelül 7 évvel ezelőtt kezdődött az egész, amikor is én az "a" filmet szerettem volna nézni a tv-ben ő pedig a "b"-t. Mivel mindenáron azt akarta nézni ezért hagytam és átmentem a másik szobába. Viszont ekkor ordítva jött át, hogy mit képzelek büdös kölök vagyok csak teher vagyok a hátán. Hadd ne mondjam anno 12 éves fejjel köpni nyelni nem tudtam, és a mai napig nem értem az egészet. Ezután folyamatosan bántott (fizikailag nem) állandóan lehordott mindennek. Volt olyan időszak amikor még köszönni sem köszönt mert "nem érdemlem meg". Elég rendetlen fiú voltam nem rossz hanem inkább figyelmetlen (nem raktam el a tányért stb...) persze minden ilyen esetben jól ki lettem osztva. Ez még természetes is lenne, hogy rám szól de nem úgy hogy kis g3ci mi f@szt csináltál megint. Később ahogy egyre nagyobb lettem a helyzet csak romlott. Bármit csináltam nem volt jó. Nem cigiztem és nem ittam sohasem, ezért nem értem ezt a bánásmódot. Inkább otthon ülő ember voltam/vagyok. Aztán 3 éve egyszer amikor takarította a kádat, elkezdett elsőnek morgolódni. Odamentem hozzá megkérdezni mi a baj? Erre megint kaptam egy szép kis választ, inkább nem írnám le. Amikor megkaptam megkérdezte miért nem segítek. Ekkor szakadt el nálam is a cérna. Itthon vagyok annyit kéne tennie, hogy szól! Szól és én segítek! Apuval működik is a dolog. Nem érti meg, hogy jobb dolgom is van mint az ő hátsó felében lógni és azt lesni mit mikor kell segíteni. Persze ő ezt teljes mértékben elvárná. Viszont még ezzel sem lenne gond ha nem így beszélt volna velem. Viszont miután tudattam vele szépen higgadtan, hogy szóljon ha kell valami szívesen segítek ezután teljesen kivetkőzött magából és annyi gyógyszert szedett be, hogy 3 napig aludt egyfolytában. 3.ik nap apu szólt, hogy kéne valamit tenni mert megöli magát. Bementem hozzá és elvettem tőle az altatót. Fél nap múlva kijött és elkezdett dobálózni darabokra törte a 30e forintos telefonját hozzám vágott egy porcelán tányért majd megfogott egy kést és fel akarta vágni az ereit. Amikor megpróbáltam megállítani akkor engem vágott meg. Később lenyugodott de a helyzet tovább romlott. A nővérem is teljesen kikészült idegileg hiszen vele is ezt csinálta. Egy darabig amíg rendesen szedte a gyógyszereit addig tűrhető volt bár akkor is mindig meg lett mondva mi vagyok. Nemrég valamikor májusban viszont teljesen kiborultam. Éjjel azzal szórakozott, hogy átjött a szobámba és egyszer le máskor felhúzta a redőnyt mert, hogy esik az eső és koszos lesz az ablak. Persze itt megjegyezném, hogy nem ő mossa az ablakokat hanem én. Elsőnek higgadtam, mondtam hogy hagyja abba mert nem bírok aludni. Amikor viszont volt ez az esős időszak ráadásul akkor érettségiztem 1 hétig szinte semmit sem aludtam emiatt. Kiborultam és elmondtam mit gondolok róla és megkérdeztem tőle, hogy miért nevez állandóan f@sznak és kis g3cinek. Nagy vita kerekedett belőle dobálóztunk a szavakkal rendesen. Amikor végre lenyugodott a helyzet úgy döntöttem nem akarok idegileg kikészülni nem akarok úgy kinézni 50 éves koromban mint ő. Nem szóltam hozzá, egyszerűen levegőnek néztem ami őt természetesen teljes mértékben idegesített viszont én nyugodt voltam ebben a pár hétben. Természetes ekkor sem voltam kímélve, meg lett mondva, hogy nem vagyok a gyereke (igazából már 4 éve ezt mondja) és mekkora bunkó vagyok mégiscsak ő az anyám. Főzni nem főz, takarítani nem takarít, mosni nem mos, dolgozni nem dolgozik egész nap csak a tv előtt poshad és vitatkozik velem. A pár hét után viszont elkövetett ismét egy szemtelenséget. Kijelentette, hogy nem hajlandó fizetni a főiskolai tanulmányaimat (kolesz, étkezés) mert nincs pénzünk, mondtam, hogy rendben csak találok valami munkát suli mellett. Viszont mint kiderül ekkor vett egy turmix gépet 50e forintért, én meg lyukas zokniban járkálok. Ezt már nem tűrtem szóltam apámnak, hogy ha van pénze turmixot venni akkor miért nincs pénze nekem zoknit venni? Miért kell úgy kinéznem mint egy hajléktalan amikor neki ott lóg a 4kg arany a nyakában? Miért? Mivel érdemeltem ki ezt? Természetesen apám nem tudott erről, hogy ezt vette, mert az anyjával megbeszélte, hogy hazudják azt, hogy mama vette neki. Úgy derült ki mindez, hogy hazugság mert nővértem babát vár és neki mondta, hogy ő vette, és röhögött a markába, hogy átejtett minket. A saját unokájáról úgy nyilatkozott, ha fiú akkor az nem az ő unokája! Ez mérgelte fel nővérem és ezért mondta el nekem, hogy azt a turmix micsodát ő vette. Ugye kiderült, hogy nővérem mondta el és elkezdte őt is zaklatni. Hívogatta telefonon (külön él már 5 éve) sms-et küldött neki. Nővérem teljesen kibukott és bevérzett, majdnem elvetélt. Újra teljes volt a harag részemről, amikor apu felvette, hogy béküljünk. Nem is értem miért mentem bele mert ez a "béke" két napig tartott. Most újra elkezdett piszkálódni és úgy érzem, ha még egyszer megszólal akkor azt már nem fogom eltűrni és ráborítom az asztalt. Mert nem ilyen egy anya! Nem csak a gyerekeknek van kötelességük! Teljesen kivagyok... Hogy tehette ezt a nővéremmel? Miért kezdte el az egészet? Mivel érdemeltem ezt ki? Sajnos ezután rájöttem... mert fiú vagyok...

Elnézést a hangvételért a hibákért de képzelhetitek, hogy milyen állapotban lehetek. Megbeszélni nem vagyok hajlandó vele semmit mert az nem megbeszélés hanem folyamatos megalázás. 6 hetet kell még eltűrnöm utána elmegyek fősulira és nem fogok hazajárni csak havonta 1 napot. Mit tegyek? Teljesen tanácstalan vagyok!