Nagyon félek mások véleményétől, pedig szeretném ezt a dolgot. Mit tanácsoltok?

Ha a szüleidnek nem probléma, hogy egy ideig még támogatniuk kell, akkor mindenképpen tanulj tovább. Ha jó a képzés / szakma, akkor később könnyebben kapsz állást és jobb állást is kaphatsz sikerül valószínűleg. Tök mindegy, hogy az unokatesók meg dédik mit mondanak.

Ha elvégezted ezt a képzést, akkor utána keress állást, és mellette is tanulhatsz még tovább estin vagy levelezőn. Szóval azért ne az legyen mint némelyik fiatalnál, akikkel találkoztam, hogy 30 évesen még egy napot sem dolgoztak, de 3 diplomájuk van. Szóval nem kell átesni a ló túloldalára, de önmagad képzése fontos.

Az iskolába járás mint probléma???

Amíg lehet tanulni addig kell megragadni a lehetőségeket.

A munka melletti tanulás igencsak megterhelő (ha pont azt nem tanulod amiben dolgozol), mind időben mind anyagilag.

Tanulj.

Ha a rokonság a munkakezdés miatt szólna meg, talan igazuk van. Mint már többen is jelezték, ezt Neked kell eldönteni.

Jo akkor ha szerinted ez ennyire gaz akkor talan meg is erdemled hogy erettsegi nelkul maradj, csak ezzel talan elszalasztasz egy nagy lehetoseget az eletedben

Vegulis te fogod banni

Emiatt nem lesz belőled semmi. És nagyon sz.a.r. lesz, amikor időskorodban eszedbe jut, hogy szerettél volna ezt vagy azt tenni, de nem merted. Szolga leszel (direkt nem beosztottat írtam).

Míg ha most elviseled ezeket a rossz pillanatokat, később a sikereidet dícsérik ugyanezek a senkik, akik most kritizálnak. De legalábbis azt mondanák: Ezt nem gondoltam volna rólad.

És én sem ok nélkül fizettem ki egy talicska pénzt képzettségre ÉS bátorságszerzésre (ez volt a drágább), mert nem akartam az lenni, mint ami voltam (akkor inkább a halál, mint az a senki és az öngyűlölete, ami nekem volt). És már jó úton vagyok.

Csinálj, amit akarsz, Kérdező! Kiléptem.