A Böjtös és Bojtos vezetéknévnek mi az eredete?

Ezek mind magyar eredetű nevek.

A jelentésük az kérdéses, de magyar nevek.

BÖJT, vagy BĚJT (böj-t, vagy běj-t) fn. tt. böjt-öt. 1) Általán am. koplalás, midőn valaki önszántábol, vagy szükségből bizonyos idő alatt vagy kelletinél kevesebbet eszik, vagy egészen éhes állapotban marad. Sok dőzsölés, eszemiszom után böjtöt tartani. Böjttel sanyargatni, zabolázni a testet. Hetenként három napi bőjtre itélni a rabot. 2) Különösen hitvallási szent gyakorlat, midőn az illető hivek bizonyos fegyelmi rendeletek szerint az ételital mennyiségére, és miségére nézve szűk mértéket tartanak. Izráeliták böjtje, Mózes törvénye szerint. Mozleminek böjtje, melyet Mohammed rendelt. Keresztények böjtje, mely napjában egyszeri jóllakást enged meg, s némely ételektől megtartóztatást parancsol. Böjtöt fogadni. Megtartani, megszegni a böjtöt. Fogadott böjt. Köteles böjt. Száraz böjt. Jó az imádság böjttel. Tóbiás 12. 8. Részeg ember imádsága, beteg ember böjtje semmit sem ér. Km. Teli hassal könnyü a böjtöt dicsérni, vagy a böjtről papolni. Km. Kinek nem kell, annak böjtöt szab. Km. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi borban főtt. 3) Azon egyházilag meghatározott napok, melyeken a hivek böjtölni kötelesek. Ádventi, karácsonyi böjt. Minden péntek és szombat böjt. Boldogasszony böjtje. Apostolok, Mindenszentek böjtje. Negyvennapi, vagy hosszu, vagy nagy böjt. Böjt első, második, harmadik stb. vasárnapja. Böjt eleje, közepe, vége. Aki sok zabáló csötörtököt tart, hosszu böjtre szorúl. Km. Minden farsangnak van egy böjtje. Km. Se bőjti, se téli. Km. A tűz is böjtön bakzik. Km.

E szót némelyek a latin jejunium, mások a szláv beda, bjeda (nyomoruság) szóból származtatják. Rokonítják a finn paaston-val is, de ez a német Fasten, svéd fasta, és szláv post puoszt szók módosítványa. Mi a magyar nyelvből kétféle elemzését hozzuk föl. 1) Bű-ét, azaz, bűvös ét, olyan ét, melynek bűvös, szent erő tulajdoníttatik, s ebből öszvehúzva lett volna: böjt. 2) Azon alapfogalomból indulván ki, hogy a böjt lényege éhezésben áll, az éh vagy ěh gyökből származtatható, t. i. éh máskép éj, honnan: éhomra vagy éjomra, éhomét vagy éjomét. Az éj vagy ěj előtéttel béj, vagy běj, igévé alakulva: béjik vagy bějik, = éhezik, éhes állapotban van, s ebből lett: bějés, (éhezés) és béjet bějt (éhom, éhállapot). A b előtét nyelvünkben gyakori, mint: ámul bámul, iczeg biczeg, illeg billeg, anya banya, állvány bálvány, ennünket bennünket, öklel böklel stb. A régieknél gyakran eléfordúl bejt alakban. Így Sz. István király legendájában olvassuk: „lelkét éltetvén ajojtatus imádságokkal – – – ez világi testi eletét szent bejttel.“ A hellen nyelvben is a böjtöt jelentő szókban: νηςτεια, απαστια, ασιτια a nem evés, éhezés alapfogalma rejlik.

Képzésre nézve egy osztályba tarzozik a sajt, rojt, bojt, lejt, rejt szókkal.

BOJT, (1), (boj-t) fn. tt. bojt-ot. 1) Csomóba, fürtbe tekeredett s mintegy bogot képező haj, szőr, gyapju stb. 2) Boglárforma rojtos függelék pl. ruhákon, függönyökön, lepleken, kendőkön. Németesen kvászli. V. ö. BAKALLÓ. 3) Néhutt oltó- vagy döntővessző, vagy ágacska. V. ö. BUJT, ige.

Gyöke boj azon boly változata, melyből az apró almát vagy bogyós gyümölcsöt jelentő bolyó származik. Rokona bog is. Valószinüleg létezett hajdan boj-ik (azaz gömbölyödik, csomósodik) ige is, melyből lett boj-at, öszvehúzva bojt, mint sajik-ból sajt. Hasonlóan fejlődtek ki a roj, rej, sej, lej gyökökből: rojt, rejt, sejt, lejt.