Milyen viszonyban vagy a párod, férjed, pasid nővérével vagy húgával?

Jól megvagyunk, de nem vagyunk barátnők. De szerintem nem is feltétlenül kell. Nekem is vannak barátnőim, és neki is. Az elején nem jöttünk ki jól. Teljesen más világok vagyunk. Én egy eléggé reális ember vagyok, ő mindig a föld fölött jár. Ez az elején idegesített, mert voltak családi viták, ahol ő mindig elvárta, hogy neki legyen igaza. Ha máshogy nem ment, elkezdett sírni. Pedig az esetek 80%-ban nem volt igaza. Ezek főleg anyagi viták voltak, ami nem is zavart volna, ha minket nem érint. Aztán megtanultam, hogy bár igazam van, a páromnak fáj, ha bántom a tesóját, azóta nem mondok neki semmit, csak ha tényleg valami nagyon durva dolgot csinál.

Ő hajlamos volt arra is, hogy beleszóljon a kapcsolatunkba. Hogy mit hogyan csináljuk, ha összevesztünk, akkor miért veszekedtünk. Nagy kapcsolatszakértőnek gondolta magát, viszont mégis egyedül van 32 évesen. És általában őt hagyják el. Szóval, ha hazajön (nem ebben a városban lakik), akkor elvagyunk, beszélgetünk stb., de nem ülünk be kávézni, nem csinálunk közös csajos programokat. Nekem erre ott vannak a barátnőim. Féltékenyek nem vagyunk egymásra, hiszen tényleg annyira mások vagyunk, hogy teljesen más az ízlésünk mindenben. Ami neki tetszik, az nekem nem, és fordítva. Max. néha észreveszem, hogy a kapcsolatunkra féltékeny. Hogy együtt vagyunk, és boldogok vagyunk. De erre már nem mondok semmit. Persze azon soha sem gondolkozik el, amikor már 25szörre elhagyják, hogy esetleg ő ront el valamit.

hát én nem találkozok túl sokat a párom húgával, de egyébként nem vagyunk rosszban (a párommal is ritkán találkozik a saját húga).

Olyan a kapcsolatunk, hogy ha találkozunk köszönünk,váltunk pár szót és ennyi.

Ha párommal beszélget,akkor van h olyan témáról van szó,amihez én nem tudok hozzászólni, de nem érzem magam kirekesztve ilyenkor sem.

A leánybúcsút illetően: nem hiszem,h én szervezném,végül is annyira nem vagyunk nagy barátnők és nem is igazán ismerem a barátait sem - ugyanúgy ő sem az enyémeket.

Úgy foglalhatnám össze,hogy ilyen ismerősi viszonyban vagyunk - nincs bajunk egymással, mindig kedves ő is meg én is vele, de nem alakult ki köztünk barátság.